Köszöntjük a BÚZAMAG KÖZÖSSÉG oldalán!

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Függőségek

Gyógyításról keresztény szemmel

Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek 2010. augusztus 23.-i beszéde az Országházban

Beteg ember mindig volt. Gyógyítók is mindig voltak ameddig csak vissza tudunk menni a történelemben. Orvosok, papok a test és a lélek gyógyítói. A beteg ember akár úgy született, akár később szerezte baját, aki balesetet szenvedett, vagy aki más miatt szenved: például gyászol, gyógyulni akar, szenvedélyeitől, szenvedéseitől meg akar szabadulni. A betegség meghatározása nem könnyű. Az egészség és a betegség korszakonként és kultúránként változhat.

cigiEurópában naponta 1800 ember hal meg a dohányzás következtében

Európában minden harmadik ember dohányzik. Az Unió 27 tagállamában, a káros szenvedély okozta betegségekben naponta 1800-an halnak meg. Az Európai Parlament azt szeretné, ha 2025-re ez a szám a felére csökkenne. Uniós leszoktató kampányok indultak, és a tagállamok egy része is tett már lépéseket. Egyelőre azonban ők vannak kevesebben.

Történeti áttekintés

cigi_1

Kolumbusz Kristóf, Indiát keresve, 1492-ben felfedezte Amerikát. Amikor Kuba egyik öblében horgonyt vetettek, két matrózt megbízott, hogy kémleljék ki a vidéket. Azok nagy élményről számoltak be: vademberek laknak az erdőkben, akik valami növényi levelet csavarnak össze, a végét meggyújtják, és azután szívják a füstöt a szájukon be és az orrukon ki. A matrózok a dohányt fedezték fel. Az indiánok varázslója, aki az élők és holtak közötti médium volt, dohányfüst-kábulatba merülve különböző szellemekkel került kapcsolatba.

Amikor a matrózok visszatértek felfedező útjukról, nemcsak beszámoltak, hanem elő is adták új találmányukat. Voltak akik az exotikumokat mindennapi életük részévé akarták tenni, így hozzájárultak ahhoz, hogy az indiánok kultúráját meghonosítsák és átültessék Európába. A dohányt 1520-ban a spanyolok Tabago szigetén már elkezdték termelni. 1560-ban Nicot János hozta Franciaországba, s innen kapta a hivatalos nevét: Nicotiana Tabacum (nikociana tabakum).

Eleinte a dohányzás szokatlan volt, sőt tiltott, bűncselekménynek számított. Mindazokat, akik dohányoztak, törvény elé idézték és megbüntették. Mégis a dohányzás szokássá vált egyszerűen azért, mert aki többször használja, abban függőséget alakít ki. Ez a ragaszkodás szenvedéllyé vált, és arra vezette a cigarettázókat, hogy eltöröljék a tiltó intézkedéseket, törvényesítsék a dohányzást. Hamarosan iparággá fejlődött a dohány feldolgozása, megépültek az első dohánygyárak, egyre nagyobb területet foglaltak el a dohányültetvények., a dohány egyre jövedelmezőbb lett, és egyszeriben a világ minden táján megjelentek a cigaretták. Szórakozási cikké lett, és a cigaretta, ami ellen "primitív" volta miatt küzdöttek, a modern életstílus szimbólumává vált, és egyszeriben meghódította az egész világot.

 

 

Kezdetben senki sem törődött azzal, hogy a dohány káros-e vagy sem, és senki sem beszélt az eredetéről. Sokáig azt hitték az emberek, hogy idegcsillapító, sőt orvosság. Néhol betegekkel dohánylevelet itattak, ami nagyobb fokú mérgezést idézett elő, és amibe akár bele is lehetett halni.

Napjainkban tudományos körökben egyre többször hangzanak el az elmarasztaló vélemények. A cigaretta akkor is értelmetlen volna, ha egészségileg semmiféle károsodás sem volna észlelhető a nyomában, mert egyáltalán semmi pozitív hatása nincs nyilvántartva. Ha közömbös dolognak vennénk bizonyos értelemben, akkor sem ártalmatlan.

Napjainkig egyre több tudományos kimutatás lát napvilágot a cigarettáról és a dohányzás következményeiről. Néhány tényszerű megállapítás a kutatások alapján: a cigaretta 306 féle különböző káros anyagot tartalmaz, és ezekből egyetlen egy sem kedvező az egészségre. A dohány levelében nikotin van, amit a vegyészek a legerősebb mérgek közé sorolnak. Ezt a hatást már az őserdei hottentották is ismerték, akik a mérges kígyót dohánnyal irtották. Egy csepp nikotin pár perc alatt megöl egy tengeri malacot vagy egy galambot, öt csepp egy kutyát. Ha az ember gyomrába kerül a cseppnek csak egy negyed része (4 milligramm), háromnapi kábultságot, szédülést okoz, hányást, görcsöket, reszketést és álmatlanságot idéz elő. Egy munkás 123 óra alatt elszívott 40 cigarettát és 14 szivart, közben gyengén táplálkozott, és ez elégséges volt ahhoz, hogy holtan terüljön el. Fél kilogramm dohányban 20 gramm nikotin van, ami elég 200 ember megöléséhez. Egyetlen egy cigaretta tartalma, ha az teljesen a szervezetbe kerülne, elégséges ahhoz, hogy két embert elpusztítson. Szerencsére a méreg jelentős része a levegőben elillan.

A nikotin hatása hármas:

a)   Először izgatja a nyálkahártyát.

b)   Később a vérbe kerülve megtámadja az idegrendszert.

c)  Végül egyes szerveket külön is megtámad. Így például a szívet, szemet, agyvelőt...

Legtöbbször a belélegzett szennyezőanyagok indítják el a tüdőben a rákos daganatképződést (a szennyezett levegőjű városnegyedekben nagy százalékban fordul elő). A legismertebb rákkeltő szennyezőanyag a cigarettafüst. A dohányfüst a szennyeződést egész napon át, sőt napokon keresztül fenntartja. A tüdőben képződött tumorból a rákos sejtek szétszóródhatnak a szervezet egyéb részeibe is.

A kezdők különösen ki vannak szolgáltatva a méreghatásnak. A későbbiekben, főleg túlzott fogyasztás esetén, a szervezet tiltakozik és felmondja a küzdelmet. Időseknél életveszélyes a dohányzás, főleg az érelmeszesedésben szenvedők, vagy szívbetegek számára. A megszokás, amikor a szervezet idővel bizonyos ellenállást tanúsít a méreggel szemben, függ az életkörülménytől: mennyit tartózkodik szabad levegőn, mennyire örökölt erős szervezetet, milyen megterhelés alatt dolgozik, milyen munkát végez, stb.

A nikotin görcsöket idéz elő a véredényekben és az egész vérkeringésben, azután magukban a szövetekben és az izmokban. Ilyen görcsök lehetségesek: a gyomorban, agyban, lábban, sőt magában a szívben is. A dohányzásnak köszönhető igencsak a magas vérnyomás vagy a vérkeringési zavar. Azon nők, akik szenvedélyesen dohányoznak, gyakran nem szülhetnek gyermeket, vagy a gyermek betegen, bizonyos károsodással születhet, ami miatt terheltséggel kezdi meg az életpályáját.

A nikotin általában véve az idegrendszert támadja meg a legkifejezettebben. Részleges vakulást, süketséget idézhet elő. Megtámadja az agysejteket. A gyermekeknél gyengíti a szellemi képességek kibontakozását, gátolja a tanulást és előrehaladást, fokozatos lustasághoz vezet. Egyébként feszültséget idéz elő az agyban, álmatlanságot, szédülést és félelmet kelt, gyengíti a munkakedvet, elhomályosítja az emlékező- képességet, bizonytalanná válik a járás, mindennel szemben közömbös a lelkierő. A dohányzás magát az emberi jellemet is érinti és átalakíthatja.

A terhes nők dohányzása a meg­
születő gyermekre sok veszélyt
jelent: hirtelen szívhalált és visel­
kedési gondokat, sőt egy új tanul­
mány a zsíranyagcsere későbbi
zavarát is bizonyította.
D
avid S. Celermajer, világhírű ausztráliai szívgyó-
gyász és munkacsoportja
évek óta vizsgálja a terhesség alatti
dohányzásnak a megszülető gyermekre gyakorolt hatását. Eredetileg
azt nézték, hogy a várandós asszony
cigarettázása milyen módon és mértékben befolyásolja az asztmára és
az allergiás betegségekre vonatkozó
hajlamot, most a gyermekek ereire is kiterjesztették a tanulmányt.
A European Heart Journal legújabb
számában közölt vizsgálati eredmé-
nyekben 1997–1999 között született gyermekek egészségügyi adatait
gyűjtötték össze. A tanulmányban
405 gyermek egészségi állapotát
összegezték: nyolcadik életévükben
összeírták testmagasságukat, súlyukat, haskörfogatukat és vérnyomásukat. Ultrahang segítségével mérték
az artériák falának vastagságát és 328
gyermeknél a vérzsírok szintjét is. Az
erek falának vastagságában a nem
dohányzó asszonyok gyermekeihez
képest nem észleltek különbséget,
de a kutatók megfigyelték, hogy a
várandós korban is cigarettázó nők
gyermekeinek „jó”, HDL-koleszterin
vérszintje jelentősen alacsonyabb
volt, mint azoknak a gyermekeknek a laboratóriumi leleteiben, akik
nemdohányzó családba születtek.
A munkacsoport számításai
szerint ez a különbség azt okozhatja, hogy dohányzó anyák gyermekeinek felnőttkorban 10-15
százalékkal nagyobb esélyük lesz
koszorúér-betegség kialakulására,
mint a „füstmentesen” megszülető gyermekeknek életük későbbi
évtizedeiben. „Azoknak a gyermekeknek, akiknek az édesanyja
a terhesség alatt dohányzott, az
általánosnál is kifejezettebben kell
figyelniük a szív- és érrendszeri
betegségek kockázati tényezőire,
a magas vérnyomásra, a vérzsírok
szintjére, és kiváltképp arra, hogy
ők maguk ne dohányozzanak” –
foglalta össze vizsgálatuk ere

A terhes nők dohányzása a meg­születő gyermekre sok veszélyt jelent: hirtelen szívhalált és visel­kedési gondokat, sőt egy új tanul­mány a zsíranyagcsere későbbi zavarát is bizonyította.

  David S. Celermajer, világhírű ausztráliai szívgyó-gyász és munkacsoportja évek óta vizsgálja a terhesség alatti dohányzásnak a megszülető gyermekre gyakorolt hatását. Eredetileg azt nézték, hogy a várandós asszony cigarettázása milyen módon és mértékben befolyásolja az asztmára és az allergiás betegségekre vonatkozó hajlamot, most a gyermekek ereire is kiterjesztették a tanulmányt.A European Heart Journal legújabb számában közölt vizsgálati eredmé-nyekben 1997–1999 között született gyermekek egészségügyi adatait gyűjtötték össze. A tanulmányban 405 gyermek egészségi állapotát összegezték: nyolcadik életévükben összeírták testmagasságukat, súlyukat, haskörfogatukat és vérnyomásukat. Ultrahang segítségével mérték az artériák falának vastagságát és 328 gyermeknél a vérzsírok szintjét is. Az erek falának vastagságában a nem dohányzó asszonyok gyermekeihez képest nem észleltek különbséget, de a kutatók megfigyelték, hogy a várandós korban is cigarettázó nők gyermekeinek „jó”, HDL-koleszterin vérszintje jelentősen alacsonyabb volt, mint azoknak a gyermekeknek a laboratóriumi leleteiben, akik nemdohányzó családba születtek.A munkacsoport számításai szerint ez a különbség azt okozhatja, hogy dohányzó anyák gyermekeinek felnőttkorban 10-15 százalékkal nagyobb esélyük lesz koszorúér-betegség kialakulására, mint a „füstmentesen” megszülető gyermekeknek életük későbbi évtizedeiben. „Azoknak a gyermekeknek, akiknek az édesanyja a terhesség alatt dohányzott, az általánosnál is kifejezettebben kell figyelniük a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőire, a magas vérnyomásra, a vérzsírok szintjére, és kiváltképp arra, hogy ők maguk ne dohányozzanak” – foglalta össze vizsgálatuk eredményeit Celermajer professzor.

Forrás: hargitanepe

 

Amennyiben rendszeres, napi dohányzó vagy, szenvedély betegségben szenvedsz, felmerülhet benned a kérdés, miért kellene elhagynom a dohányzást, ha a szüleim, tanítóim, nevelőim, tanáraim, az egyházi személyek, az orvosok és az egészségügyi alkalmazottak olykor a legszenvedélyesebb dohányzók?

Talán a vágyakozás valamikor benned is megfogalmazódott: "Mikor növök már fel, hogy utánozhassam aput, anyut, a tanítómat vagy a tévé képernyőn felvonultatott színészeket, gazdagokat, fényűző, világhírű sztárokat"? Még egyetlen-egyszer sem gyújtottál rá a cigarettára, de már eldöntötted, amint lehetőséged nyílik, dohányozni fogsz.

Talán nem tudtad, hogy semmilyen pozitív hatása nincsen, sőt ilyen nagy mértékben rombolja a szervezetedet, lelkedet és értelmi képességeidet. Megtörténhet, hogy hagytad magad meggyőzni. Igaznak fogadtad el egyes nemlétező pozitív hatásait (megnyugtat, segít a gondolkodásban, ezáltal vagy valaki, rendben tartja a gyomorműködésedet...), és most nehéz beismerned, hogy mindez hazugság.

Valószínűleg tudtad, hol fedezték fel a dohányt, csak azt nem, honnan ered a dohányzás, és hogy ennek milyen szellemi háttere van. Lehet, hogy hallottál már a dohányzás egyes káros hatásairól, de amikor megtapasztaltad a következményeit, mire elismerted magad előtt, hogy igazak, már túl késő volt, mert a függőség szenvedély betegségbe sodort. Azt gondoltad, bármikor le tudsz szokni, csak nem akarsz. De rá kellett jönnöd, hogy le akarsz szokni, csak nem tudsz.

Bárhol is tartasz, arra hívlak, ne állj itt meg! Válaszolj magadnak néhány kérdésre:

  • Mikor szoktál rá a cigarettázásra, hány éves korodban?

  • Miért szoktál rá, mi motivált?

  • Hogyan vált szenvedélyeddé a dohányzás?

  • Milyen hatása volt kezdetben, és milyen hatással van ma a te életedre, az egészségedre?

  • Milyen nehézségeid adódtak emiatt életed folyamán?

  • Hogyan próbálkoztál leszokni, abbahagyni a dohányzást?

Velünk együtt téged is bátoríthat az a tény, hogy személyesen ismerünk olyanokat, akiknek  már sikerült megszabadulni. Az ő tapasztalataikból osztunk meg veled néhányat a következő részben. Egy biztos: helyetted senki sem dönthet.

Ha úgy érzed, nehezen tudod megtenni ezt a lépést, fordulj lelkipásztorhoz, krisztusi közösségben hiteles életet élő testvérekhez, akik segítségedre lehetnek, hogy eredményesebb legyen a küzdelmed.

"Mert Istennél semmi sem lehetetlen." (Mt 19,26) Engedd, hogy ezek a szavak téged is bátorítsanak! Jézus azért jött el közénk, hogy benned is cselekedjen, és ahol saját erődből nem megy a változás, ott Ő alakítson át téged érzéseidben, vágyaidban, akaratodban és cselekedeteidben.

 

Tanúságtételek olvashatóak itt

 


Amennyiben sikerült meghoznod a döntést, hogy lemondasz a cigarettáról, és befogadod Isten egyszülött fiának, Jézus Krisztusnak a szabadítását, imádkozd velünk:

Úr Jézus Krisztus! Köszönöm, hogy értem meghaltál, és feltámadásoddal elhoztad nekem a szabadulást minden függőségemtől, a teljes gyógyulást minden betegségemből. Kinyitom életem kapuját, és befogadlak Téged mint egyetlen uramat, egyetlen megváltómat. Felhagyok a kísérletezéssel, hogy magamat boldoggá tegyem. Átadom neked a cigaretta függőségemet, az ezzel kapcsolatos érzéseimet, vágyaimat. Alárendelem neked, Jézus Krisztus, akaratomat és cselekedeteimet. Hagyom, hogy Te tegyél szabaddá a cigarettától és minden más függőségemtől. Hitben megköszönöm és hálát adok neked az én szabadulásomért, gyógyulásomért.

Ámen.

 

Imádkozunk érted,

hogy ki tudj tartani döntésed által

a gyógyulás folyamatában.