Tanúságtételek
Lelkigondozói kurzus - 2024. június 13-16. Csíkcsicsó
Mindig úgy voltam, hogy a Mennyei Atya olyan, mint én, hogy megbocsát, de a számlát a végén be fogja nyújtani a bűneimért. Úgy érzem ezt most el tudtam engedni. Voltak olyan dolgok, bűnök, amiket hosszú ideig cipeltem és sokszor meggyóntam, batyuként vittem a hátamon. Nagy szabadulást éltem meg most, meg tudtam első sorban ennyi idő után bocsátani magamnak és ez a batyu lekerült a vállamról. Úgy érzem, hogy „kinőttek a szárnyaim”. Egy másik dolog, hogy édesanyámnak volt a legnehezebb megbocsátanom. Tudtam régebbről, hogy édesanyám az okozója sok sérülésemnek, mert úgy gondoltam neki köszönhető, hogy nagyon önbizalom hiányos és teljesítmény központú voltam az életem során. Úgy gondoltam tökéletes kell lenni mindenki előtt és otthon is a maximalizmusra törekedtem. Mindenki felé a szép arcomat próbáltam mutatni, miközben legbelül nagyon magányosnak éreztem magam. Úgy jöttem ide, hogy ennyi évesen üresen, céltalanul, tehetetlenül, semmit sem értem el, nincs gyermekem, nem váltottam meg a világot, nem érek semmit. Ez a kurzus segített nagyon, hogy nem kell tökéletes legyek és merjem rábízni Istenre a dolgokat. Mindig úgy voltam, hogy „rád bízom Uram, de azért fogom a gyeplő másik végét a kezemben, mert csak jobban tudom mi kell nekem”. Most megértettem, hogy legyek olyan, mint egy gyerek és merjem Rá bízni magam. Most már tudom azt, hogy értékes vagyok és így szeret, ahogy vagyok. Bármit hoz a jövő, Ő biztosan tudja mi a jó nekem. Ez a dolog, hogy mindenkinek szívből meg kell bocsátanom, olyan könnyebbséget hozott az életembe, hogy ha lehetne repülni tudnék. Úgy érkeztem ide, hogy alig tudtam összesszedni magam, fizikai és lelki szempontból is, de most azt kell mondjam, hogy mind fizikailag és lelkileg is nagyon feltöltődve megyek el és remélem, hogy ez így is marad. K.T.
Nagy öröm van a szívemben, hogy részt vehettem a Lelkigondozói kurzuson. Istennek legyen hála és dicsőség, mert Ő akarta és úgy cselekedte, hogy ott legyek. Mivel a Fülöp kurzus után ezt volt a célom. Kegyelemként éltem meg és sokat tisztultam és gazdagodtam általa. Minden tanítás felvilágosítást hozott számomra életem több területén is. Nagyon sok mindenre világított rá amiket eddig nem is tudtam vagy ha tudtam is, de helytelenül használtam. Segít, hogy rá lépjünk arra az útra melyre hívatottak vagyunk és melyet az Úr készített számunkra, annyi fájdalom árán. Hála van a szívemben a szervezők és tanítok iránt egyben öröm és boldogság, hogy mindnyájan testvérekkűl vehetünk részt ezzen kurzus alatt dicsőség az Úrnak mindörökké. Köszönöm, hogy részese lehettem. P.E.
Ez a kurzus nagyban segített felismerni problémáim gyökerét és rávílágítani a megoldásokra is. Az az emberi segítség amit kaptam a Szentlélek irányítása alatt, meghatározó volt, hogy felválaljam gyengeségeimet, saját magamat. Mindenért nagyon hálás vagyok és köszönöm. N.E.
Megtanultam, hogy életemet ne az érzelmek és a múltbeli sérelmek uralják! Életemet betöltő egyetlen szerelem és szeretetet csak a Úr Jézus Krisztus tudta be tölteni! Hála és Dicsőség Istennek a mérhetetlen mennyiségű ajándékaiér! P.E.
Úgy érzem, hogy ezen a kurzuson sokat fejlődtem, jó volt itt lenni és tanulni. Szeretném alkalmazni a kurzuson hallottakat az életembe, hogy ne essek vissza. Az egyik nagy fájdalmunk, hogy nagyon régóta nem fogant meg gyermekünk. Nagyon sokat dolgozok és háttérbe szorítottam a családom, de ezen változtatni szeretnék. Ami a legjobban megmaradt a kurzusról, hogy a nagy sérüléseimet úgy kezeltem, hogy „megbocsátok, de nem felejtek”. Úgy gondoltam, hogy ezzel a kijelentéssel én letudtam a megbocsátásomat, de rájöttem, hogy teljesen meg kell bocsátanom. Hosszú éveken keresztül nem tudtam megbocsátani egy személynek az életemben, de úgy érzem, hogy ezt most sikerült letennem. K.L.
Ami a legjobban megfogott, az a megbocsátás, mert rájöttem, hogy nem az a lényeg, hogy én nem vagyok hibás. Megértettem, hogy akkor milyen nehéz megbocsátani, amikor te nem vagy hibás, hogy lásd, hogy a másikat milyen helyzetbe hoztad. A másik dolog, ami megfogott, az az, hogy ne ki, ne befelé éljem meg, hanem felfelé és Istennek robbanjak ki, mert én mindig visszapattintottam a haragom, amit kaptam, azt adtam is. Saját magamnak volt a legnehezebb megbocsátanom. Amikor kijöttem a lelkigondozásból, úgy éreztem, hogy szeretnék meggyónni. Mindig hallottam, hogy a kegyelem és áldás úgy árad, ha megbocsájtasz és megbánod a bűneidet. Amikor úton voltam a gyóntatás felé láttam, hogy a férjem a gyermekeimmel ping-pongozik és ezt kegyelemnek és áldásnak éltem meg, mert még a nagy fiam is aki nem szeret, még ő is odaállt és együtt voltak. A gyóntató atyán keresztül minden terhet le tudtam tenni és úgy éreztem, mintha repülnék hazafele. Sokan mondták ezt a hasonlatot, de sose tudtam ezt megérteni, de ezt az igazi szabadságot most sikerült megéljem és dicsőítést énekelve mentem hazafelé. A.M.
Hálás vagyok Istennek és nektek szervezőknek ezért a csodás élményért. Nagyon mély megtapasztalásaim voltak. Életem 2 nagyon meghatározó sebzett emléke gyógyult a hétvége alatt. Közelebb kerültem Istenhez és érezve az Ő szeretetét valahogy önmagam is megszerettem. Szárnyaszegett madárból Isten szeretett fehér hattyúja lettem, aki csak úgy suhogtatja nagy szárnyait. Sose felejtem el ezt a hétvégét. Köszönöm szépen nektek. Isten áldása legyen további munkátokon is. Sz.B.
Rengeteget tanultam, sok mindent megértettem, azon vagyok, hogy ezt hasznosítsam is a mindennapokban. Egy mondat, ami a szívembe vésődött: a bűn eltávolít Istentől. Nagyon jó volt letenni a terheket a lelkigondozás alatt, fontos, évek vagy évtizedek óta megélt sérelmeket vagy megoldatlan helyzeteket lehetett átbeszélni, megoldani, valamint megbocsátani annak, akinek eddig nem sikerült. Ezúton is szeretném kifejezni köszönetemet az egész csapatnak, akiket egyúttal bátorítok is, hogy tovább haladjanak ezen az úton, mert óriási hiánypótló munkát végeznek, nagy szükség van a munkátokra! K.L.
Jól éltem meg a kurzust. Megszabadultam a félelemtől, rá jötem, ha le rakom a terheket, akor Jézus megszabadít nem mint a földi birák, ha bűnös vagy el vagy itélve, hanem Jézusnál van lehetőség, hogy jóvá tedd a hibáidat, büneidet! F.M.
Hála van az én szívemben elsősorban a jó Istennek és nektek is, hogy elvégezhettem a lelkigondozói kurzust. Nagyon sok szép tanitas volt. Ami leginkabb megfogott engem, hogy megtudjak tiszta szívemből bocsájtani azoknak, akik megbántanak engem, át adjam az Urnak, de ugyanakkor, ha én bántok meg mást, bocsánatot tudjak kérni. Nagyon sok lelki problémáimtól is megszabadultam, más ember lettem, mint eddig, felszabadultabb! B.É.
Az, hogy a kurzusra eljussak egy valódi harc volt, amit Istennek hála sikerült meg harcolni!
A tékozló fiú történetén keresztül megértettem, hogy a kisebbik fiú, miután eltékozolta vagyonát, meggyőződésből ment vissza az atyai házhoz bocsánatot kérni, azzal a reménnyel, hogy az apja bár a béresek közé be veszi, de az irgalmas Atya nem mint béresét, hanem mint fiát fogadta vissza így vissza adta a méltóságát neki. Ugyan így cselekszik velem is, amikor hozzá fordulok. Megértettem, hogy előbb hallgassam az Isten szavát majd csak utána cselekedjem. Isten teljes életet tervezett számomra, ahol közösségben vagyok vele, de ha haragszok akár Rá akár a körülöttem levő emberekre, azzal el vágom magamat tőle. A haraggal nem tud közösséget vállalni. A megbocsátás az egy döntés, amit nem mindig kísér érzelem, de a Szentlélek a döntés után majd gyógyítani fogja az érzelmeimet is.
A lelkigondozás alatt megtapasztaltam a Szentlélek vezetését. Eszembe jutatott a múltban szerzett sérelmeket de szelíden szólt. Szabadságot adott arra, hogy feltárjam ezeket a sebeket a Jó Isten és a lelkigondozó előtt. Átadhattam ezeket a sebeket az Istennek, hogy ő gyógyítsa be! B.K.
Hála van az én szivemben Istennek és nektek is, hogy elvégezhettem a lelkigondozói kurzust. Nagyon sok szép tanítás volt. Ami leginkább megfogott engem, hogy megtudjak tiszta szívemből bocsájtani azoknak, akik megbántanak engem, át adjam az Urnak, de ugyanakkor, ha én bántok meg mást, bocsánatot tudjak kérni. Nagyon sok lelki problémáimtól is megszabadultam, más ember lettem, mint eddig, felszabadultabb! Üdv. B.É.
Hálás vagyok ezért a lelkigondozói kurzusért a jó Istennek és nektek, hogy sikerült megszabadulnom mindazon kötelékektől, amik fogva tartottak mostanig, végre szabad vagyok. Dicsoseg az Urnak! Jó volt ez a kurzus Isten aldjon benneteket! Cs.T.
Hála van bennem, hogy Isten elvezetett, megadta a kegyelmet, hogy részt vegyek a lelkigondozói kurzuson. Jézus gyógyított belső sebzettségeimből. A kurzuson még jobban megerősítette bennem, hogy Isten mindig velem van, a kudarcaimban is. Megtanultam, hogy a megbocsátás döntés kérdése, független az érzelmektől, ha nehéz a megbocsátás, akkor hívjam a Szentlélek segítségét. Nem az a lényeg ,hogy ki a hibás, hanem hogyan tudom kiengesztelni. Megtanultam a harag kezelését, ne kifele, és ne befele fojtsam, hanem felfelé, adjam át Istennek.
Továbbra is törekszem, hogy naponta Istennel élő kapcsolatom legyen. A.M.
Összességében egy hatalmas kegyelemként élem meg, hogy az Úr ilyen fiatalon ilyen helyekre küldött a gondviselés által. Egy nagyon pozitív emlék marad az életemben ez a hétvége. Jó látni, hogy van aki úgy foglalkozik a pszichológiával, hogy a feltáras után a gyógyulás utjára állítja az embereket! K.T
Fülöp kurzus - 2024. április 26-28. Csíkcsicsó
Az a mozzanat tetszett a legjobban, amikor behívtuk a Szentlelket az életünkbe. Megérintett az egyik testvér imája, mert olyasmit mondott általa a Jó Isten, amit nem volt honnan tudjon rólam, mert nem ismer és innen tudtam, hogy tényleg Isten szól hozzám általa. Úgy érzem megerősödtem a hitemben, hogy Jézus mindig mellettem van, ott van mindig a hátam mögött és segít nekem. Az tetszett a legjobban, hogy a tanúságtételek őszinték voltak, és olyan példák voltak állítva az életből, amik akár velünk is megtörténhettek, ezáltal bele tudtam jobban helyezni magam ezekbe a szituációkba. Tetszett, hogy megoldásokat is kaptam, tárgyias példákkal szemléltetve, hogy hogyan tudjam gyakorolni a hétköznapokban a hitemet. Még tavaly a csicsói Egyházközösséghez csatlakoztam és segítettem a weboldalakat kezelni. Ez a kurzus megerősített abban, hogy a közösségben legyek nyitottabb, beszélgessek az emberekkel. Állok elébe, hogy mit tudok tenni a közösség javára. S. Z.
Erős megtapasztalásokat éltem meg ezen a kurzuson Isten szeretete által. Megértettem, hogy eddig Istent elhagytam, de most már tudom, hogy Isten így is szeret engem. Ő nem hagyott el, csak én hagytam el. Úgy érzem új ember lettem, egy új ember lép ki ma a Világba. Megérintett, hogy a bűnös természetem a szívemből fakad. Eddig nem tudtam kibontakozni, és úgy éreztem magam, mint egy kiszáradt rózsa, nem tudtam felszabadulni addig a pontig, amíg szombaton befogadtam a Szentlelket az életembe, és rádöbbentem, hogy a Szentlélek is közbenjárt azért, hogy részt vehessek ezen a kurzuson. B. Sz.
Az én megtérésem nagyon lassú folyamat volt, a kurzuson hallottak már ismerősek voltak számomra, de egy dologról még nem hallottam így. A bűn téma volt, ami megérintette a szívem most. A bűnre való természetemmel én úgy voltam, hogy törekedtem kevesebb bűnt elkövetni és bántani ezzel a Jóistent. Viszont volt bennem egy olyan, hogy egyszer majd eljön az a pillanat, hogy szinte bűnöm sem lesz, mert én mindent leépítek az életemből. Viszont az a tény, hogy van egy bűnös természetem az áteredő bűn miatt, amitől nem fogok tudni megszabadulni, sokkolt engem. Ez érintett meg a legjobban és ezt volt nehéz elfogadni, hogy ezzel együtt kell élnem, mint az árnyékommal. Ha kilépek a napra, a bűnös természetem meglátszik és velem jön. A jó viszont az, hogy Isten világossága beragyog engem! B. L.
A Fülöp Kurzus nagyon sokmindent adott és elvett, amiért nagyon hálás vagyok. Első sorban nagy küzdelmeim voltak a megfelelési kényszeremmel, sajnos ez fokozódott tovább a házassági életemben és a betegségem is rásegített. Mély ponton voltam, de úgy érzem, hogy ezen a kurzuson le tudtam tenni a terheimet. Átadtam magam Istennek teljesen, a hibáimmal együtt. Megértettem, hogy ne mástól várjak el először dolgokat, hanem egyszer magamon dolgozzak. A középső testvéremmel konfliktusos kapcsolatunk volt, próbáltam kiengesztelődni, de nem láttam a nyitottságot részéről erre. Nem tudtam szabad lenni ettől a rossz érzéstől, hogy haragszik rám. Úgy érzem Isten kezébe tudtam helyezni ezt a kapcsolatot. Ezen a kurzuson lelki békét kaptam. F. I.
A kuzus elejétől a végéig, minden pillanat megérintette a szívemet. Amit ebből kiemelnék az volt, hogy szembesültem azzal, hogy a Jó Isten úgy szeret engem, ahogy vagyok és nem vág ki engem a családi képből. Megértettem azt is, hogy Isten nagyon szeret engem és az Ő szeretett gyermeke vagyok és fontos vagyok Isten szemében. Abban a hitben éltem régebben, hogy Jézus majd halálom alkalmával megvált, de megérttem, hogy nem, mert Ő már megváltott! Tudom most már, hogy nem sajnálnom kell Jézust a szenvedéséért, hanem követnem kell őt. Nekem ápolnom kell magamban azt a tudást, amit itt kaptam Istenről. Nagyon meglepett az, amit a közösségről hallottam, megértettem, hogy a gyengébbet segítenünk kell, de sokszor fordul a kocka és én is lehetek az a gyengébb, akinek segítségre van szüksége. Megértettem, hogy nagyon fontos segíteni a gyengébbet, és tudom, hogy lehetünk testvérei egymásnak, nem számítva azt, hogy hány osztályom van, milyen tudással rendelkezem stb. Megtapasztaltam, hogy egyformán erősek vagyunk, hogy összetartozunk Krisztus szeretetében. Elmondhatom, meg vagyok győződve arról, hogy jó úton vagyok. P. P.
Úgy érzem nagyon mélyen tudtam megélni ezt a kurzust. A megtérés nem volt új a számomra, mert február körül átadtam az életem Istennek. Elkezdtem járni közösségbe és azt éreztem, hogy Isten elkezdett felépíteni engem. Kértem Istent, hogy azt tegye velem, amit Ő jónak lát. Amikor ide jöttem a kurzusra, úgy éreztem, hogy nagyon ismerősek számomra ezek a dolgok, amiket itt hallottam. Ekkor viszont rájöttem, hogy azért, mert Isten végig készítette az én szívem erre, hogy olyan mélyen tudjam megélni, amire szükségem van. Sokszor egyedül éreztem magam az életemben, de Isten most megszólított. P. E.
Amikor a kurzusra érkeztem, nem voltak elvárások bennem. Nyitott szívvel, lélekkel indultam neki a hétvégének, hogy lelkileg feltöltődjek. Többet kaptam, mint lelki feltöltődés! Életem viharaiban mindig is éreztem Isten jóságos szeretetét. Felismertem a kurzuson, hogy egy büntető istenkép élt bennem és azon vagyok, hogy ez megváltozzon. Megértettem, hogy Isten átsegít a kríziseken, önmarcangolásokon. A Fülöp kurzuson közelebb kerültem Jézushoz és a Szentlélekhez. Behívtam a szívembe és mélyen megérintett. Ami új volt, és most értettem meg, hogy van egy 'bűnös természetem, ezért követek el bűnt' de most már tudom, hogy mit kell tennem, hogy ennek ellenére közel kerüljek Istenhez és 'azért teremtett meg Isten, hogy szeressen'! K. E.
Nagy öröm és hála van az én szívemben, hogy részt vehettem a Fülöp Kurzuson! Hála nektek is, hogy vagytok nekem, ugyanis nagyon sokat tanultam, tapasztaltam a tanításokból hogy milyen bűnöket kell elhagynom, mit hogyan kell kezelnem. Pl.: konfliktusokat, bántásokat...stb. Azt érzem, hogy egyre közelebb kerültem a Jó Istenhez a tanítások által és tudom, hogy ott van velem, és az Ő utján akarok járni. Már nagyon várom a lelkigondozói kurzust is! B. E.
Nagyon mélyen átéltem minden eggyes testvér tanúságtételét. Nagy tisztelettel vagyok minden emberért aki ennyire őszintén tanúságot tett a régi életéről. Nagyon sok hasonló történet volt az én életemben is megtérésem előtt. Úgy érzem bátorítóak voltak számomra, hogy felvállalhatom a gyengeségeimet, sebeimet és ezeket nem kell szégyellnem. Hála és köszönet ezért az Úrnak. Amikor jeleztek nekem, hogy lesz ez a kurzus, nagyon örültem, viszont nem tudtam mire számítsak. Így elvárások nélkül érkeztem, csak annyit szerettem volna, hogy a Jó Istennel még erősebb kapcsolatot építhessek. Ezen a kurzuson a vágyam fokozódott a szívemben, szinte szomjazom, hogy még jobban ismerjem a Szentírást, mert az elmúlt években ebben találtam vigasztalást, erőt. Nem akarok félszívű, vagy megosztott követő lenni. F. I.
Másodszor vettem részt ezen a kurzuson és most úgy érzem, hálával, örömmel, szeretettel, békével telt meg a szívem. A Mennyei Apukámmal és testvérekkel lenni, két egész nap, csodálatos élmény volt számomra, úgy érzem, hogy ennél szebb, jobb nincs. Az Isten végtelen szeretetét tudom és hisszem az értelmemmel, de sokszor hosszú az út a fejtől a szívig. A dinamikák segítettek újra érezni Isten végtelen szeretetét. Megértettem, hogy szeret minket, de engem is külön! Tudom, hogy én is szeretett gyermeke vagyok, újra fülembe súgja, hogy csiszolt gyémánt vagyok Istennek. Megerősített az Úr, hogy nemcsak nekem van szükségem Őrá, s testvéreimre, hanem testvéreimnek is szükségük van rám. Milyen sok testvérem van az Úrban! Milyen gazdag családom van! Megértettem azt is, hogy azért követek el bűnöket, mert bűnös természetem van, nem vagyunk bűntelenek, de meg vagyok váltva. Önerőből nem tudok megszabadulni bűneimtől, törekednem kell, döntenem kell a jó mellett, imádkoznom, böjtölnöm kell, hogy felismerjem a jót, a helyeset. DE Jézus már megváltott! Ha minden nap Jézussal élek, ha a Szentlélek segítségét, vezetését kérem, Rá bízom életem minden percét, akkor Ő erővel tölt el, békében, örömben élhetek. A Szentlélek megtermi gyümölcsét! Megértettem azt is, hogy a Szentlélek a nyelvek adományát azért adta, hogy jobban tudjak imádkozni ha fáradt vagyok, s már nem tudok jelen lenni az imában, a Lélek imádkozik bennem. Használjam a közbenjárásban is, különösen akkor, amikor nem tudom, hogy miért imádkozzak. Úgy érzem, hogy a Jó Atyám ismerve szívem legmélyebb vágyát, bíztat, hogy cselekedjek, hogy édesanyákkal együtt imádkozzunk gyermekeinkért, családjainkért. B. - P. J.
Nagy hála van a szívemben, hogy Isten meghívott a Fülöp Kurzusra. Nyitott szívvel indultam erre a lelkigyakorlatra. Megtapasztaltam Isten szeretetét, és tudom, hogy bűnbánatot kell tartanom. El kell szakadjak a bűnös életemtől, bűnös szokásaimtól(irigység, pletyka, stb). Megértettem, hogy a Jó Isten szeretne magához vonni, és ezt nem erőszakkal teszi. Sajnos ezt nem mindig látom be. A kurzus után egy olyan folyamat indult el bennem, ami belül egyre inkább arra ösztökél, hogy közelebb legyek Hozzá, hogy be tudjam fogadni a szívemben, hogy ott legyen velem, tapasztaljam a jelenlétét, hogy halljam a hangját, hogy hagyjam, Ő vezesse az életemet. Minden legyen Isten legnagyobb dicsőségére! Sz. I.
Nagyon megérintett minden tanítás és még jobban tudatosult bennem, hogy milyen nagyon szeret engem a Mennyei Atya. Jobban megértettem a megváltás kegyelmét és a Szentlélek ajándékait. Megértettem az életben, hogy nem kell aggódnom a hétköznapok miatt, mert bármilyen nehézség jön az életemben, kérhetem a Szentlélek segítségét, amit már nagyon sokszor megtapasztaltam. G. E.
Számomra ez a Fülöp Kurzus egy csodálatos időszak volt, amit nehezen tudok szavakban kifejezni. Igazán éreztem a Szentlélek közelségét azáltal, hogy mindnyájunkból az igazi szeretet sugárzott és áradt. Sokszor érzem a nehézségeimen keresztül a gonosz támadásait, de megértettem, hogy a Szentlélek, Isten segítségével felemelkedhetek a mélységből. Szeretném, ha nem lennének ezek a nagy akadályok, de tudom, hogy ha imában hordozzuk egymást, annak hatalmas ereje van. Hála és dicsőség az Úrnak mindenért és annak a csodálatos eggyűtt töltött felelejhetetlen napoknak! Cs. J.
Nagy vággyal mentem a kurzusra, hogy közelebb kerüljek Istenhez. Ezen a kurzuson úgy érzem megtaláltam, illetve megismertem az Urat. Mindig is egy tenyérnyi szeretetet akartam a szüleimtől, de soha nem kaptam meg, mert 13-an voltuk testvérek nagyon keményen elmaradt a lelki, a szellemi, és a testi gondoskodás. Azonban megértettem, hogy Isten nagy szeretetében élhetek és ez egy csodálatos érzés, megtapasztalás volt számomra. A Szentlélek hívásában én a megbocsátás kegyelmét kértem, mert engem édesanyám és édesapám és mindenki magamra hagyott 8-10 éves koromban. Kiszolgáltatva éltem részeg mocskos szándékú embereknek, akik a szeretet nevében olyan dolgokat tettek, amit senkivel sem szabadna. Én átéltem olyan megaláztatást és megalázó helyzeteket, amiket soha nem tudtam feldolgozni. Állandóan vártam a szüleimet, egyszer jönnek és elvisznek onnan. Ez a nagyobb lánytesvéremnél történt ahová azért vittek engem, hogy vigyazzak az ő gyermekére, mert én nem jártam iskolába és gondolták, hogy így hasznomat veszik majd. Ott soha nem lehetett tudni, ki mellett ébredek éjjel vagy ki nyúl úgy hozzám, ahogy nem szabad! A lánytestvérem és a férje ebben az időszakban alkoholisták voltak. A megbocsátás számomra nagyon nehéz de ha az Isten megbocsátott nekem, akkor én is meg fogok! A Szentlélek segítségét arra kértem, hogy édesanyámat tudjam átölelni szívből, szeretettel, mert akkor megszületik bennem a megbocsátás is. Nem tudtam tisztán és tiszta szívvel oltár elé menni, de Isten küldött egy olyan férjet nekem aki végtelen türelmes, jóságos, szerető, féltő, gondoskodó, áldott és nagyon jó Édesapa a gyermekeinknek! Ezt sokáig nem tudatosítottam magamban egészén addig, amíg meg nem betegedtek és akkor jöttek a felismerések, hogy a haragom, amit táplálok akár el is veheti tőlem ezt! Mindig kívülállónak gondoltam magam, és ebből az jött, hogy én nem tudok semmit, én sokkal többet kell tegyek és akkor talán valaki engem is látni fog. Megértettem a kurzuson, hogy Istennel élni csodálatos érzés, tudni hogy nem vagy egyedül, kitölt egy olyan ürességet ami mindig ott volt velem. H. E.
Fülöp kurzus - 2024. január 26-28. Csíkszereda
Azt érzem, hogy egész életemben megakartram felelni és ha megfelelek szeretetet kapok. Most megértettem, hogy a Szentlélek úgy szeret ahogy vagyok, feltétel nélkül. A. T.
Ami megmaradt számomra a kurzusból, hogy bármennyire is vagyunk erősek, egyedül nem fog semmi működni, csak a Szentlélek segítségével és ha befogadjuk azokat az ajándékokat,amit Ő szán nekünk. F. I.
Megértettem, hogy Isten úgy szeret,ahogy vagyok. P. E.
Megértettem, hogy Jézus megváltott engem és nem kell hordozzam tovább a terhemet.Kaptam egy feladatott, hogy otthon hordozni tudjam ezt az örömhírt és küzdjek meg a gonosszal,mégha nehéz is,de tudom, hogy Isten velem van mindenkor. Sz. M.
Ezen a hétvégén megtapasztaltam azt,amit még régebb, hogy milyen jó volt Isten közelségében élni, de aztán elszakadtam tőle, mert azt éreztem, hogy én hatalmas vagyok és senki nem tud engem eltiporni, hogy én egyedül elég vagyok és a pénz lett az istenem. De kaptam egy pofont: mellrákkal diagnosztizáltak és rájöttem, hogy senki nem tud engem fenntartani, csak egyedül Isten. Én egyedül semmi vagyok,de Vele van életem. S. J.
Mi volt a legnagyobb tanulság számomra a hétvégén?!
Hogy a szakadékból való kimászás, ahogyan a képen is láthattuk, segítséggel , együttérző közösségben jobban megy, mint egyedül... bármilyen nehézségen is megy át az ember és erre elég sok drámai példát hallottunk a hétvégén.
Mondom ezt, hiszen életem eddigi legnagyobb "szakadékából" csakis az Istenbe vetett hitem valamint az isteni gondviselés által sikerült kijutni, csakhogy lássuk be az ember társas lény és szüksége van az együttérzésre , bátorításra, testvéri ölelésre. Én az egyéni , csendes küszködést választottam a szakadékból kifelé, tény, hogy közben megedződtem, de le is horzsoltam a lelkem és azt már nehezebb lesz helyrehozni. A kurzus alatt viszont felismertem, hogy Isten szeretete végtelen és az Istent szeretőknek minden a javukra válik, még a szenvedés is. B. E.
Isten válasza az élet nagy kihívásaira kurzus - 2024. március 1-3. Csíkszereda
A kurzuson hallottak nagyon megérintettek. Migrénes fejfájással küszködöm, amin az orvosok sem tudtak segíteni. A kurzuson rájöttem, hogy ezt a túl nagy stressz okozza az életemben és változtatnom kell. Szeretném csökkenteni a stresszt ezután az életemben. Szeretek az embereken segíteni, azonban megértettem, hogy ezt sokszor határok nélkül teszem, ami szintén az egészségem kárára van. Isten nem akarja, hogy beteg legyek, ezért egészséges határokat kell felállítanom az életemben. G.K.
Nagyon megérintődtem. Úgy érzem, hogy a félelmet nagyon bevonzottam az életembe. A kurzuson rájöttem, hogy nem kell szégyenkezzek a félelmeim miatt, mert Isten már megbocsátott nekem és nem kell vádoljam magam. Sokszor nem tudom, hogy a sajnálat vagy a vádak barlangjába vagyok, de kérem Istent, hogy segítsen azokban a helyzetekben, amikor nehéz, hogy felismerjem a helyes utat és vele járhassak tovább. Továbbá egy gyászfolyamatban is vagyok most, de megévilágosodtam, hogy azok akiket el kellett engednem Istennél jól vannak. Köszönöm. B.V.
A félelem téma tetszett a legjobban, mert nap mint nap megélem ezt. Azt szeretném, hogy a félelmet ne engedjem be az életembe, ne álljak szóba vele. Ne tegyem fel azt a kérdést, hogy mi lesz ha..., hanem rögtön hívjam a Jóistent és benne bízzak. Elhatároztam, hogy több igerészt is meg fogok tanulni, hogy fegyverként használhassam az életemben. Szeretném, ha új kihívások elé állok, és előjön a félelmem, hogy pld. mi lesz ha elveszítem a munkámat, akkor bízzak Istenben, mert sosem hagy egyedül, hanem mindig fogja a kezem és velem van. O.M.
Ezek a napok alatt megértettem, hogy nagyon fontos, hogy a Jóistennel ápoljuk a kapcsolatot, minőségi időt szánjak az Istennel való együttlétre. Mindig vágytam az Istenkapcsolatra, de az életem annyira pörgött, olyan sok teendőm volt, hogy nem tudtam imádkozni. Most Isten úgy érzem megadta azt a kegyelmet, hogy tudjak időt szakítani az imára. Figyelni akarok erre és értékelni ezt, mert ezt azért adta, hogy gyümölcsöző életet tudjak élni. A nehézségek jönnek, de Istennel túl tudok jutni rajta. Eldöntöttem, hogy nem engedem be az életembe a félelmet, hanem a Jóisten igéibe és igazságaiba kapaszkodom. B.D.
Engem a stresszről szóló tanítás fogott meg a legjobban, mert megértettem, hogy nagy mértékben jelen van az életemben. Több pihenésre és főként alvásra van szükségem, mert pihenten jobban tudok az Úrra figyelni. Rájöttem, hogy a személyes ima életfontosságú az életemben, eldöntöttem, hogy munka után betérek a kápolnába imádkozni és ezt fokozatosan építem be. Megértettem, hogy az imában ne csak én beszéljek, hanem hallgassam meg mit akar mondani nekem az Isten. Szeretném átadni Istennek az életemben felgyülemlett romokat, hogy újjá tudjon építeni engem. B.F.
Mélyebben megértettem, hogy Isten nem hagy magamra. Amikor kudarcot vallottam és bűnt követtem el, Isten nem fordult el tőlem, hanem irgalmas volt hozzám. A kudarc téma megérintett, mert jó volt hallani, hogy másnak is vannak küzdelmei, kudarcai, nem csak nekem és ebből fel lehet állni. Sok segítséget kaptam a kurzus alatt arra, hogy az Isten jelenlétét megtapasztalhassam, mert sokszor volt problémám azzal, hogy én nem tudom megragadni Isten jelenlétét. A szívem mélyén tudtam, hogy Isten szól, de nem voltam benne biztos. Az imaidőben úgy tudtam érezni az Ő jelenlétét, mint még sosem. Szeretnék jobban odafigyelni a fizikai szükségleteimre, ami által jobban tudok összpontosítani Isten vezetésére. A.Zs.
A téma komolysága és a sok fájdalom ellenére azt kell mondanom, hogy egy kellemes (már-már vidám), lelkileg igazán feltöltő hétvége volt. Magamon is tapasztaltam, hogy ha túl feszítem a húrt sokkal nehezebb rendet teremteni az életemben, mint amikor pihent vagyok. Ezentúl szem előtt tartom , hogy nem kell mindenkinek igent mondjak, hogy néha jól jön a pihenés nekem is, mert hajlamos vagyok a depressziós hangulatra. A félelem legyőzése nagy kihívás számomra, két fontos dolgot jegyeztem meg magamnak:, ha a felelősséget megosztom, kisebb lesz a félelmem. Amikor érkezik a félelem "szele" vagy azelőtt, védelmet kérjek minden tettemre, minden rámbízottra, akikről gondoskodnom kell. Ezeket szeretném beépíteni életembe. F.I.
Isten megerősítette bennem, hogy Ő az első, és mindig is Ő kell legyen. A kurzus alatt arra hívott az Úr, hogy fordítsam rá a fókuszt, az életem és mindennapjaim fókuszát. Többször is megkérdezte tőlem és én is magamtól, hogy kinek a tetszését keresem igazából. Két egymással összefüggő és nagyon fontos döntést hoztam meg, amiben igazán ki akarok tartani: az egyik az, hogy több időt töltsek az Úrral, de ne megszokásból vagy kötelességből, hanem azért mert jó Vele lenni, és hogy ez az idő minőségi legyen, legyen "mi időnk"; a másik elhatározás pedig az, hogy megkeresem a választ a fenti kérdésre és miután az megvan, a helyes irányt tűzni ki új célul. P.Cs.
A kurzus során eldöntöttem, hogy behívom Jézust az életem más területére is és elfogadom Őt életem teljes és egyetlen Urává. Eldöntöttem és már alkalmazom is, azt, hogy jobban odafigyelek magamra, hogy pihenek eleget, nem kapkodok, odafigyelek az étkezésemre, egyszerre csak egy dolgot végzek. Eldöntöttem, hogy minden nap olvasom a napi Evangéliumot és az imádkozásra több időt szentelek. B.K.
Lelkigondozói kurzus - 2023. június 1-4. Csíkcsicsó
A kurzus alatt sajátmagamban fedeztem fel a gyengeségeket, hibákat és megtanultam ezeket most kezelni. Elsősorban önmagamnak kellett megbocsátanom és különösen a szüleimnek. Ezt még viszont gyakorolnom kell. A. B.
Arra jöttem rá, hogy az alapjában kell megváltoztatnom a dolgokat. Az Istennel való kapcsolatomat is úgy akartam építeni, mint az emberekkel való kapcsolatomat, hogy vagy kikövetelem vagy kitoporzékolom és az meg kell történjen vagy pedig magamba fordulok, mert Isten úgy is tudja. A kapcsolataimon kell változtatnom, úgy az Istennel, mint az emberekkel.
Önmagamnak volt a legnehezebb megbocsátanom, mert azokért vádoltam magam, amiket elkövettem és ennek a következményeit hordoztam. Viszont rájöttem, hogyha azok nem történtek volna meg, akkor most nem lettem volna itt vagy nem törekedtem volna arra, amit kitűztem célul magamnak. A megbocsátásnál nem a nagy dolgokat éltem meg nehéznek megbocsátani, hanem az apróbb dolgokat, amik érzelmileg még itt vannak bennem és a kiengesztelődés terén még van mit tennem.
Hálás vagyok,hogy a gyógyulás folyamata elkezdődött bennem és hiszem, hogy nemcsak az elmémben, hanem a szívemben is megtapasztalom majd a szabadságot és gyógyulást! L. E.
Bennem, ami megerősödött most itt a hétvégén az az, hogy a gondolataim felett önfegyelmet kell gyakoroljak, hogy ne hagyjak teret a gonosznak, hogy eluralkodjon a gondolataim felett.
A megbocsátással nagy bajom volt, nehezen ment nekem. Se bocsánatot kérni nem tudtam, sem pedig bocsánatkérést elfogadni. Azt gondoltam, hogy édesapámnak lesz a legnehezebb megbocsátani, de nem azzal végül nem volt problémám, érzelmileg ezt könnyű volt megtenni, de inkább úgy érzem ezután a gyakorlati lépés lesz nehezebb a mindennapokban. Nehezen tudtam önmagamnak megbocsátani azért, amit vagy tudatosan vagy tudatalatt tettem, önmagamat vádoltam. Ez egy folyamat lesz számomra. A. P.
A lelkigondozás alatt ahogy kimondta a lelkigondozó, hogy gyógyuljanak meg a sebeim Jézus Krisztus nevében, akkor egy olyan fájdalom vett erőt rajtam, ami miatt meg is kellett hogy álljunk. Attól a pillanattól éreztem, hogy itt valami történik, a könnyeim potyogtak erőteljesen.Őszintén bevallom, engem úgy elfogott a lelkigondozás alatt a sírás, hogy úgy megöntöztem könnyeimmel a szőnyeget, hogy utánnam ki lehetett volna csavarni.
A megbocsátásnál azt gondoltam, hogy önmagamnak lesz a legnehezebb megbocsátani, viszont rájöttem, hogy leginkább azoknak a személyeknek volt nehezebb megbocsátani, akikkel a múltban tisztátalan megtapasztalásaim voltak, amikről eddig azt gondoltam, hogy letettem és megbocsátottam, de most kiderült, hogy nem, de a lelkigondozás alatt ez most megtörtént végre. F. Z.
Isten irgalma és szeretete által megtapasztalhattam és megélhettem az Ő, mindentől és mindenektől szabadítani képes erejét. A magam és másokon ejtett tudatos, vagy tudattalan sérülések súlyára most sikerült rálátnom. Szégyelltem magam a terhek miatt, de Jézus mellett döntöttem, és szakítottam minden egyébbel, ami nem Istentől való.
Isten Szentlelke által megnyitotta a szívemet-bensőmet, így megmutatva az okozott sebektől való szabadulás útját. Jézus Krisztus segített és folyamatosan kitart mellettem az Ő útján való haladásban, csupán nekem is folyamatosan követnem kell Őt. Nagy kihívás az önváddal való végleges szakítás; azt érzem, ez is menni fog. Megszabadítottként e terhek alól, azt érzem, van erőm mindenre a Krisztusban. És, ha csüggednék, akkor is meríthetek erőt Belőle. Istennek legyen hála és dicsőség mindezért! B. F.
A Lelkigondozói kurzus során lehetőségem nyílt az életem során megszerzett lelki sebek és sérülések kezelésére, személyes belső gyógyulásra, valamint Isten világosságának megismerésére. A kurzuson sikerült leraknom a lelki terheimet, mivel bíztam Jézus ígéretében, hogy Ő képes a gyógyulásra és a szabadulásra. F. A.