Tanúságtételek
Hagyjuk Istennek, hogy megmondja Ő maga, kik vagyunk
Nagyon sok mindent tanultam ezen a hétvégén. Új dolog volt hallani azt, hogy ha nem hagyjuk Istennek, hogy megmondja Ő maga, kik vagyunk, akkor megmondja nekünk valaki más, elhiteti velünk valaki más, és az talán nem Isten igazsága lesz.
Egy másik fontos új felismerés számomra az volt, hogy amit magamról gondolok, nem határozhatja meg az életemet, bármit sugall az értelmem, az érzelmeim, Isten igazságába
kell kapaszkodnom, hiszen Ő még a születésem előtt ellátott 1000 öleléssel, hogy emlékezzek az Ő szeretetére, a nehézségekben is.
Tudatosult bennem, hogy nem várhatok mindent Istentől. Ő nem fog kiemelni a csüggedtségemből, az önsajnálatomból, nem jön be utánam a barlangba, ahol sebeimet nyalogatom, hanem szeretettel vár a barlang bejáratánál. Nekem kell döntenem és lépéseket tennem. Az én felelősségem, hogy felálljak és tovább menjek. Valójában a hozzáállásomtól függ, hogy örülök az életemnek, vagy hagyom, hogy a stressz, a csüggedés, az önsajnálat, feneketlen kútjában elmerüljek. Ez bizony „jó kis lecke volt!”
Isten felrázott a kényelmességemből ezen a kurzuson és azt mondta: „Kelj fel! Indulj el! Én már mindennel elláttalak, amire szükséged lehet egy boldog élethez, minden szeretetem a tiéd, de a lépéseket neked kell megtenned. Én nem tehetem meg helyetted!”
Istennek legyen hála mindazért, amit elültetett bennem e pár nap alatt. Bátorítok mindenkit, akinek lehetősége van, vegyen részt ezen a kurzuson, hiszen nagyon sokat tanulhat belőle.
B. M.
Én Istent kell szolgáljam
Nagyon örvendek, hogy ott voltam a Fülöp kurzuson. Leírhatatlanul jól éreztem magam, soha ennyi öröm, boldogság, nyugalom, nem volt bennem, mint most. Édesapám betegsége által jöttem rá arra, hogy Isten van és a mai napig cselekszik és dolgozik az emberekben. És persze sok tapasztalás után, amit azon nyomban nem tudtam hova tenni, de idővel világossá vált, hogy is működik ez. Ezen a hátvégén sok minden letisztult bennem, legfőképp az, hogy az embernek bűnös a természete, hajlamos a bűn elkövetésére, de ezt le is lehet győzni, nemet mondani, ami persze nagyon nehéz, de sok erővel és erős kitartással meglehet csinálni.
Az Áradat egyesület, partnerségben a csíkszeredai Búzamag közösséggel, szervezte meg idén 2012. augusztus 17-19. között a gyógyító imára épülő lelkigyakorlatot. A meghívottunk, Josip Loncar, katolikus ember, családapa, egy katolikus evangelizációs központ vezetője Horvátországban. A magyar fordítást Vajda Károly atya vállalta. Az idei lelkigyakorlat helyszíne a Segítő Mária kollégiumának díszterme, résztvevők száma 238.
A gyógyító lelkigyakorlatunk idei témája a “Hit és gyógyulás”, Hogyan kell hinni, ahhoz, hogy a testi –lelki gyógyulást be tudjuk fogadni? Hogyan és kiket evangelizáljunk?
Bővebben: Beszámoló és tanúságtételek a Josip Loncar Gyógyító lelkigyakorlatról
Az evangelizáció elsődleges helye a családom
Az Egyház kincsei kurzus olyan kincsekre nyitotta fel a szemem, amikről eddig is tudtam, hogy léteznek, csak nem voltam tudatában az értéküknek. Most értettem meg, hogy ahhoz, hogy az enyém legyen a kincs, meg kell keressem, fel kell fedezzem őket. Megértettem, hogy a törvény értünk van, azért kaptuk, hogy megóvjon minket, a korlát szerepét kell betöltse az eletünkben, mert általa tudunk különbséget tenni a rossz és a jó között. A bűn Isten elleni támadás, megtöri, megszakítja a Vele való közösséget, de a bűnbánat szentségében Isten eltörli a mi bűneinket és visszaállítja a Vele való szeretetkapcsolatot.