Okkultizmus
A HÉT LÁNG Szövetség alapszabályának 144. pontja kimondja: „A HÉT LÁNG elutasítja az okkultizmus minden formáját, és mindenkit óv attól, hogy az okkultizmus határterületeinek ingoványos talajára merészkedjék." Az okkultizmus határterületein olyan irányzatokat értünk, mint az egészségügyi jóga, írisz-diagnózis, akupunktúra, akupresszúra, reform-étrend és számos hasonló - ideértve sok mindent, amit „természetgyógyászat" néven szokás emlegetni.
Sokan megbotránkozva kérdik: „Miért?" Miért nem fogadhatók el ezek a számunkra újszerű, nem a klasszikus európai kultúrába tartozó, de föltáratlan lehetőségeket kínáló módszerek? Mi ellenkezik ezekben a kereszténységgel, ha egyszer világnézetünket nem támadják? Miért ne volna szabad keresnünk a racionális nyugati tudományon túlmutató eljárásokat? Talán Isten nem helyezett több lehetőséget a természetbe, mint amennyit eddig fölfedeztünk? Vajon minden rossz ezekben az irányzatokban?
Beszélgetés Gál Péter atyával
A New Age keresztény szemmel című könyv szerzőjeként ismert Gál Péter, aki a Pécsi Hittudományi Főiskolán patrisztikát tanít. A különböző vallási és szellemi áramlatokról és mozgalmakról írott munkája először tíz esztendeje látott napvilágot. Öt kiadás után könyve egyes fejezetei népszerű, rövidebb formában is megjelennek a közeljövőben. Idehaza az úgynevezett ezoterika" divatjával alig foglalkoznak, noha számos megbetegedés írható ennek számlájára, s e betegek akut állapot esetén, jobb esetben pszichiátriai kezelést kapnak. Nyugaton többfelé világos a különféle, tehát egyházi fórumokon is, hogy számolni kell az okkult elmebajjal".
Ma mennyire időszerű ez a téma? kérdezem a könyv szerzőjétől. Az elmúlt tíz év alatt nem vesztett érvényességéből, netán még inkább előtérbe került?
Az indiai meditációs iskolát megjárt, majd ezoterikus gyógyítóként ismert belga származású Joseph-Marie Verlinde atya vall életéről, megtéréséről.
Jacques Verlinde az 1968-as nagy kulturális forradalom idején húszéves volt. A fiatal kémikus, bár keresztény családban nevelkedett, istenkeresése során az akkoriban divatos aszketikus keleti tanok, a jógázás, a transzcendentális meditáció felé fordult. Indiába utazott, ahol Maharisi Mahes jógi tanítványa és közvetlen munkatársa lett. Négy év alatt beutazta vele a világot, közben hosszú időszakokat töltött a Himalája asramjaiban, elmélyülve a hinduizmus és a buddhizmus tanaiban, a nirvána és a szatori megtapasztalásának gyakorlataiban.
A japán reiki kifejezés isteni vagy kozmikus energiát jelent.