Okkultizmus

Részletek: Kategória: Okkultizmus

Induló sorozatunk a társadalomban egyre szélesebb körben terjedő ezoterikus jelenségekről, új típusú gyógymódokról ad keresztény szempontú ismertetést. A témák között szerepel a homeopátia, az alternatív gyógyászat, a reiki, a kineziológia, a fengsui, a földsugárzás-mérés, az ingázás, a Helliger-féle családfelállítás, a Bach-virágterápia stb. Első összefoglalónkban magát az ezotéria jelenségét ismertetjük.

Ezotéria – Mit is jelent pontosan?

• A kifejezés görög eredetű, jelentése: belső, befelé.
• Eredetileg titkos tanokra, spirituális, érzékelésen túli, pusztán logikával meg nem érthető jelenségekre utalt
• Az ezoterikus tanokat a XIX. század óta hirdetik nyíltan, a New Age mozgalom nyomán váltak széles körben ismertté a nyugati világban.
• Napjainkban sokak hétköznapi életében jelen van az ezoterikus gondolkodás és gyakorlat, sokszor anélkül, hogy tudomásuk lenne erről.

Vallás az ezotéria?

• Nem, az ezotéria nem vallás, hanem számos olyan irányzat összefoglaló elnevezése, amelyek valamiképpen a spiritualitáshoz, a valláshoz vagy a világnézethez kapcsolódnak.
• Az ezoterikus környezet jellegzetessége a különféle történelmi korokból és (akár mai) kultúrákból származó vallási fogalmak keveredése.

Melyek az ezoterikus világszemlélet alaptételei?

• Azt mondják, hogy maga a világegyetem örök és isteni. Személytelen isteni energiának vagy erőnek tartják, amelyet sokszor távol-keleti kifejezésekkel, fogalmakkal jelölnek (csi, qi, prána stb).
• Minden létezőt a koncentrált isteni energia kiáradásának tekintenek. Még az istenekben, az angyalokban, a szellemi lényekben is ez az energia fejeződik ki.
• Úgy vélik, ez az energia – hasonlóságok és analógiák rendszerén keresztül – a világegyetem valamennyi létezőjét összeköti. Maga az ember ennek az energiának részese. Végső elemzésben minden ember a maga istene.
• Az ember és a kozmosz boldogsága ezen energiák összhangján múlik.
• Az öntökéletesítés lelki útja során az embernek olyan szintre kell emelnie energiáit, ahol átéli, hogy saját belső energiái beleolvadnak a magasabb rezgésekbe, az isteni energiába.
• Az embert szellemi lények, angyalok, tündérek, manók, az elemek szellemei veszik körül és segíthetik.
• Minden ember egyedül maga felelős saját magáért, jó sorsáért vagy szenvedéséért, betegségéért vagy egészségéért. A rossz gondolatok betegséghez és szerencsétlenséghez vezetnek, míg a pozitív, helyes gondolkodás sikeres életet eredményez.
• Az ember nem csak egyszer él ezen a világon, hanem számos reinkarnáció során újra meg újra visszatér, miközben szüntelenül fejleszti és tökéletesíti magát.
• Minden vallás ugyanaz, nincsen abszolút igazság. Minden embernek azt kell kiválasztania, ami számára a legmegfelelőbb. Ha szükséges, a vallási felfogásokat meg is változtathatja és tetszés szerint ötvözheti.

Hol találkozhatunk az ezotériával a hétköznapi életben?

Az ezoterikus szemlélet ma gyakorlatilag a társadalmi élet minden területén megjelenik. Az ezoterikus gondolkodás alapvető állításai – különféle eljárásokon, fogalmakon, jelképeken, illetve a különböző vallások összemosása révén – gyorsan terjednek. Jelen vannak a gyógyászatban, a nevelésben, az életformák, a párkapcsolatok, a cégvezetés stb. terén. E felfogásba illeszkedik a fengsui, a Bach-virágterápia, a reiki, a csikung, a taicsi, az asztrológia, a homeopátia, az alternatív gyógyászat, a reiki, az ingázás, a kineziológia, a drágakő-terápia, a jóga, a prána gyógyítás stb.

Összeegyeztethető az ezotéria a kereszténységgel?

A keresztény hit alapvetően eltér az ezoterikus világszemlélet fogalmaitól és nézeteitől.
• A keresztény ember a személyes Istenben hisz. Isten „Te", olyan személy, akihez szólni lehet.
• Isten teremtette az egész világegyetemet, ám ő maga fölötte áll.
• Minden ember Isten egyedi képmása. Minden egyes embernek maga Isten adja az életet.
• Az „életerő" nem a természetből fakadó erő, hanem ajándék, amelyet maga a Teremtő ad minden embernek élete minden pillanatában.
• Az ember végső célja az örök szeretetkapcsolat Istennel és a többi emberrel.
• A szenvedés eredeti oka az Isten és ember, illetve ember és ember közötti kapcsolat megromlása (a bűn).
• Isten az, aki üdvözít; ez kizárólag kegyelem. Lényege, hogy helyreáll az Isten és ember közötti szeretetkapcsolat.
• Egyszer élünk ezen a világon, nincs következő élet. A keresztény ember a test feltámadásában és a szentek közösségében megvalósuló örök életben hisz.
• A megkeresztelt ember gyakorlatilag célba ért. Nem kell megváltást keresnie, hiszen övé az üdvösség. Emellett földi élete során igyekszik jobban megismerni és szeretni a megváltó Krisztust.
• Van abszolút igazság, és ez az igazság felismerhető. Nincs más út az Atyához, mint Krisztus.

A keresztény hit alapvető kérdésekben összeegyeztethetetlen az ezoterikus felfogással.

Miért terjednek keresztények között is ezoterikus nézetek?

Az ezoterikus világnézetet ritkán tanítják nyíltan. Elsősorban közvetve, különféle hétköznapi tevékenységeken és elgondolásokon keresztül hintik szét, s csak később derül ki, milyen felfogáson alapszik egy-egy eljárás. Akkora az ilyen jellegű kínálat manapság, hogy a társadalomban kialakult egy általános légkör, amely sokakat magával ragad anélkül, hogy tudnák. Az ezoterikus eszmék tehát észrevétlenül terjednek, és ma már sokakra erőteljesen hatnak. Sokan úgy tesznek magukévá ezoterikus nézeteket, hogy nem is sejtik, honnan erednek.

Mit lehet tenni?

Minthogy a keresztények körében igen nagy a zűrzavar, a hívő embernek a következőket érdemes tennie:
• Ne tegye magáévá a különféle világnézetekkel kapcsolatos divatos eszméket, hanem kritikusan szemléljen minden új jelenséget;
• Észérvekkel leplezze le az irracionális gondolkodást;
• Fedezze fel újra és ismerje meg még jobban keresztény hitét;
• Erősítse keresztény önazonosságát;
• Bátran viselkedjék keresztényként, és nyíltan tegyen tanúságot a hitéről;
• Legyen megértő a keresőkkel szemben, és kínáljon fel nekik keresztény hitéből fakadó válaszokat;
• Hite megélése, a szentségek vétele és a Szentírás olvasása által találkozzék mindennap az élő Istennel!

Forrás: az osztrák Nazaret katolikus közösség honlapján megjelent összefoglaló.

Magyar Kurír

Részletek: Kategória: Okkultizmus

Sorozatunk a társadalomban egyre szélesebb körben terjedő ezoterikus jelenségekről ad keresztény szempontú ismertetést. A témák között szerepel az ezotéria, a radiesztézia, az alternatív gyógyászat, a Hellinger-féle családállítás, a reiki, a kineziológia, a fengsui, a Bach-virágterápia stb. Hatodik összefoglalónk a homeopátiáról szól.

Sokan szeretik, egyesek szinte vallásos rajongással védik, a tudomány kétkedve fogadja vagy éppen támadja, a teológusok bírálják – a homeopátiát sokan sokféleképpen ítélik meg. Mit tudunk erről a terápiáról, amely oly divatos manapság? Ártalmatlan alternatív gyógymód, hatalmas szemfényvesztés, netán okkult bűbájosság – mi a homeopátia?

Mi a homeopátia?

A homeopátia atyja Samuel Hahnemann német orvos (1755–1843).

A homeopátia szó eredete a görög homoiosz pathosz kifejezés, ami hasonló bántalmatjelent.

Hahnemann úgy gondolta, hogy azok az anyagok, amelyek bizonyos tüneteket idéznek elő az egészséges embernél, képesek gyógyítani a hasonló bántalmakat okozó, hasonló tünetekkel járó betegségeket. A káros mellékhatások elkerülése céljából hatóanyagait erősen hígította. A homeopátiás szerek annál hatékonyabbak, minél nagyobb hígításúak; az erősebb hatású szerekben az eredeti hatóanyag egyetlen molekulája sem található meg.

Hogy a remélt pozitív hatás erősebb legyen, Hahnemann minden hígítási fázisban rázogatta a keveréket. Ezzel kívánta felszabadítani az anyagban szunnyadó spirituálisabb energiákat. Ezt az eljárást potenciálásnak nevezik. Hahnemann úgy vélte, hogy minden betegség valamiféle legátolt életerő következménye. Keverékeivel, homeopátiás szereivel erre az életerőre kívánt finoman hatást gyakorolni.

Hahnemann szerint a homeopátia az egyetlen igazi gyógymód, és azzal a test és a lélek valamennyi betegsége gyógyítható. Úgy vélte, a homeopátia nemcsak az egyes betegségeket, hanem az egész embert képes gyógyítani.

A klasszikus homeopátiának (vagyis a homeopátia azon ágának, amely mindmáig a lehető legpontosabban követi Hahnemann előírásait) alaptétele, hogy minden embert másképpen kell kezelni, és minden embernek megvan a maga egyedi szere, amelytől teljes gyógyulást nyerhet.

Melyek a homeopátia pozitívumai?

Hahnemann úgy vélte, hogy csakis valamennyi tünet együttes figyelembevételével – vagyis az egész emberről alkotott kép alapján – lehet hitelesen megállapítani, milyen (e képnek megfelelő) orvosság segítene rajta. Ezért van az, hogy a homeopaták mindmáig valóban odafigyelnek a betegekre, és nagyon részletesen felmérik az állapotukat. A homeopata nemcsak a vörösvérsejtszám felől érdeklődik, hanem inkább azt kérdezi: milyen ez az ember?
A homeopaták sok jó eredményt érnek el pusztán azzal, hogy megkülönböztetett figyelemmel fordulnak betegeik felé, és mélyrehatóan elbeszélgetnek velük. Ez az, amivel a homeopátia rendkívüli módon gazdagítja a gyógyászatot, amelynek hagyományos, hivatalos orvosi gyakorlatában mindez sokszor elsikkad.

Miért vált ki olyan éles tudományos bírálatot a homeopátia?

A homeopátiás szereket legtöbbször olyan erősen hígítják, hogy egyáltalán nem mutatható ki bennük hatóanyag. Ha egy szer neve mellett D23-nál nagyobb számjelzés szerepel, semmi más nincs benne, mint tiszta alkohol vagy tiszta tejcukor. A feltüntetett hatóanyagot valójábanmár nem tartalmazza. A tudósok szerint ahol semmi sincs, ott nem is hathat semmi (csak a reménykedés, ami bármely gyógymód esetén feléled).
Az az állítás, hogy a rázogatás, a potenciálás által rejtett hatóerők ébrednek az anyagban, a fizika minden ismert törvényével ellenkezik. Az állítólagos spirituális hatásokat semmiféle eljárással nem lehet bizonyítani. Homeopaták időnként szenzációs sikerekről számolnak be, amelyek állítólag homeopátiás szereknek köszönhetőek, ám ezek eddig – gondos utánajárás után – kivétel nélkül megtévesztésnek bizonyultak.
A homeopátia feltalálása óta eltelt kétszáz év alatt sem sikerült konkrétan meghatározható hatásokat igazolni a homeopátiás betegeknél. A sikeres homeopátiás kezelések mindmáig egyértelműen a placebo-terápiák közé tartoznak.

Az életerő fogalma, amely alapvető a homeopátiában, tisztán spekulatív és semmilyen módon nem bizonyítható.
A tudósok azért bírálják élesen a homeopátiát, mert azt állítja, hogy tudományos alapokon áll. Valójában azonban a homeopátia egy zárt hitrendszer, amelyről minden kritika lepereg.

Téves hiedelmek a homeopátiával kapcsolatban

A homeopátiát napjainkban „csak jótékony", kíméletes, természetes, növényi alapú gyógymódnak tartják, amelynek nincsenek káros mellékhatásai. Ezzel szemben:

A homeopátia nem természetes gyógymód. A hatóanyagokat nem természetes formájukban alkalmazzák; nemcsak hígítják őket, hanem sajátos homeopata felfogás szerint megváltoztatják a hatékonyságukat: „potenciálják", „dinamizálják" őket.

A homeopátia nem mentes a mellékhatásoktól. Azon kívül, hogy még a placebók is produkálhatnak mellékhatást, az alacsony (D8 alatti) hígítású készítmények gyógyszervegyészetileg ténylegesen hatékonyak. Hosszas alkalmazás esetén az úgynevezett alacsony potenciák is súlyosan károsíthatják a szervezetet.

A homeopátia nem növényi alapú gyógymód. A növényeket – sok más mellett – csak kiindulásként használják. A homeopátiás szerekhez szinte minden létező anyagot felhasználnak: ásványokat, állatokat, ürüléket, mérgeket, szintetikus anyagokat stb.

Homeopátia és világnézet

Samuel Hahnemann, aki szabadkőműves volt, a neoplatonizmusban, a hermetikában, a reneszánsz ezotericizmusban és a felvilágosodás korabeli deizmusban gyökerező filozófiai eszmékre alapozta a homeopátiát.

Hahnemann „idealista utópistának" tartotta Jézus Krisztust, és teljesen elutasította a Krisztus keresztje általi megváltás és üdvösség gondolatát. Azt állította, hogy a homeopátiában a „gyógyulás és az üdvösség" igaz tanítása tárult fel előtte.

A klasszikus homeopátia – Hahnemann szerint – nem annyira gyógymód, mint inkább az üdvösségről szóló tan. Idősebb korában Hahnemannt leginkább az érdekelte, hogyan lehet a homeopátia segítségével helyreállítani az eredeti embert és emberiséget.

A klasszikus homeopátia világnézeti alapjai hasonlóak a ma elterjedt ezoterikus világszemlélet alapvető felfogásához. Ezért tekintik szekuláris körökben a homeopátiát „az" ezoterikus gyógymódnak.

Mire ügyeljen a keresztény ember?

Bár napjaink kínálatában nemcsak az eredeti, klasszikus, Hahnemann-féle homeopátia szerepel, hanem annak sokféle változata és speciális formája is, amelyek olykor már csak nevükben azonosak Hahnemann gyógymódjával, a keresztények számára megfontolandóak a következő szempontok:

A homeopátiában alapvető életerő-fogalom nem összeegyeztethető az élet misztériumának keresztény felfogásával.

Számos homeopátiás iskola állítása, hogy készítményeikkel szellemi és lelki problémákat is „kezelni" tudnak, végső soron teljesen materialista világnézetet tükröz. A homeopátia csak látszólag jelenti a materialisztikus, elgépiesedett orvoslás alternatíváját. A homeopátia, amikor azt állítja, hogy gyógyszerekkel képes egyénre szabott módon meggyógyítani az embert, a személyiséget, valójában parttalan materializmust képvisel.

A modern homeopátia számos formája más ezoterikus gyógymódokhoz és eszmékhez kapcsolódik (pl. homeopátia és asztrológia, homeopátia és sámánizmus stb.)

A homeopátiával való hosszabb távú kapcsolat az ezoterikus világnézethez kötődő gondolkodásmódot sugallhat vagy erősíthet az emberben.

Forrás: Magyar Kurír

Részletek: Kategória: Okkultizmus

Jacques Verlinde az 1968-as nagy kulturális forradalom idején húszéves volt. A fiatal kémikus, bár keresztény családban nevelkedett, istenkeresése során az akkoriban divatos aszketikus keleti tanok, a jógázás, a transzcendentális meditáció felé fordult. Indiába utazott, ahol Maharisi Mahes jógi tanítványa és közvetlen munkatársa lett. Négy év alatt beutazta vele a világot, közben hosszú időszakokat töltött a Himalája asramjaiban, elmélyülve a hinduizmus és a buddhizmus tanaiban, a nirvána és a szatori megtapasztalásának gyakorlataiban.

Keleti meditáció

„Abban a keleti tradícióban, amely felé akkor a nyugat fordult, nem létezik személyes transzcendens Isten – éppen Őt próbálták meg eltávolítani. Tehát egy személytelen, isteni energiáról van szó. E személytelen energiába kell bemártóznom, belefojtanom személyes énemet, hogy eljussak a nagy mindenségbe való beolvadás megtapasztalásáig. Ez valóban lebilincselő élmény, amit magam is többször átéltem” – mondja Verlinde atya.

A meditáció célja, hogy különböző (fizikai, légzési, pszichikai, mentális és vizuális koncentrációs) technikák segítségével az alany minden aktivitását felszámolja. Tökéletes mozdulatlanság, leheletszerű légzés, a gondolkodás kiiktatása, míg végül az „én” eltűnik. A lebilincselő benne az, hogy ebben az állapotban nincs lehetőség többé a szenvedésre, hiszen nincs többé „én”. Csakhogy aki nem tud szenvedni, az szeretni sem tud többé, hiszen nincs többé „én”, aki szeressen – mutat rá.

„Becsapós, amikor nyugaton a keleti tradíciókat mutatjuk be, megfeledkezünk az „én” radikális eltűnéséről, ami azt is jelenti, hogy bizony a szeretet illúzió” – folytatja Verlinde atya. – Buddha szerint a szeretet, éppúgy, mint gyűlölet, illúzió: a másik különbözőségének illúziójára épül, ezért meg kell semmisíteni. Nyugat nem megy ilyen messzire: azt állítja, hogy a nagy mindenség, amelybe belemerítkezhetünk, a szeretet mindent beborító energiája. Ez azonban önellentmondás. „Szeretve lenni ugyanis azt jelenti, hogy valaki más szeret. A szeretet két személy közötti kapcsolat tökéletessége, akik szabadon választják egymás kölcsönös elfogadását. Ketten kell lenni ahhoz, hogy szeressünk.”

Jóga

A kérdésre, hogy jógázhatnak-e a keresztények egészségmegőrzés céljából, Verlinde atya így válaszol: keresztény jóga nem létezik, bár vannak keresztények, akik jógáznak. A jóga, ahogy mi végeztük – mondja –, egy nagy liturgia része. Nyugaton viszont sokan úgy jógáznak, mintha relaxációs gyakorlatokat végeznének. „Amikor elmondtam a gurunak, hogy az európaiak azért jógáznak, hogy pihenjenek, hatalmasat nevetett. Aztán elgondolkodott, és azt mondta: 'de ez nem fogja megakadályozni a jógát abban, hogy kifejtse hatását.' És ez nagyon fontos. A jóga hatása ugyanis szemben áll a keresztény magatartással, ami a másik befogadása: megengedni a másiknak, hogy megismerjen, hogy személyessé váljak számára a vele való találkozásban.”

Megtérés és hazatérés

A megtérést egy belső megszólítás indította el a belga fiatalember lelkében. Egy nap egy természetgyógyász jött a guruhoz, aki megkérdezte Verlindétől, meg van-e keresztelve, és mit jelent neki Jézus. Ekkor Jézus erőteljes jelenlétét érezte, aki azt kérdezte: Gyermekem, meddig fogsz várakoztatni? „Megértettem, hogy feltétel nélkül szeret. Hogy nincs a tekintetében az ítélet árnyéka sem. Tudtam, hogy egy ilyen élmény után többé nem a guru mellett van a helyem.” Jacques Verlinde búcsút vett hát Indiától, és Belgiumba repült. „Semmim sem volt, mégis mindenem megvolt, mert velem volt az, akinek a keresésére elindultam a világ másik végére, velem az a Jézus, aki ma is éltet engem.”

Ezotéria, okkult gyógyítás

Brüsszelben nem mert egyházi személyekhez fordulni. Összebarátkozott egy magát kereszténynek mondó csoporttal, akik az evangéliumra hivatkoztak, de közben energiákról, reinkarnációról is beszéltek. Magát krisztusinak mondó, de egyáltalán nem keresztény, ezoterikus iskola volt ez, amely idővel okkultizmusba fordult; gyakorlatilag okkult energiaterápiával foglalkoztak. Verlinde egy természetgyógyász segítségével rájött, hogy a keleti technikák igen erős médiumi képességet szabadítottak fel benne, így a gyógyító szeánszok alkalmával látványos eredményeket ért el – természetesen abban a hiszemben, hogy az Úr különleges adománya segítségével Jézus szeretetparancsát teljesíti.

„Még távolból is különféle beavatkozásokat végeztünk el. Például az orrpolip eltávolítása bármiféle érintés nélkül, pusztán okkult módszerrel” – idézi fel az eseményeket, majd hozzáteszi: az okkult gyógyítás után mindig megfigyelhető, hogy eltűnik a tünet, de két hét múlva felbukkan egy másik. Ekkor az illető visszamegy újabb szeánszra, s ez így ismétlődik kéthetente, mígnem a beteg elveszíti szabadságát, és kialakul egy kötődés.

Az embernek semmi hatalma nem volna a természetfölötti síkokon a szellemi létezők segítsége nélkül – szögezi le Verlinde. Tisztátalan lelkekről, intelligens szellemekről van szó, akik képesek kapcsolatba lépni az emberrel. Velük együttműködve például egy varázsigével meggyógyítható egy sérülés – idézi Szent Ágostont. – A varázsige azonban nem teremtő erejű (hiszen nem Isten mondja ki, hanem egy ember) és nem is ima, hanem a szellemmel való szövetség kifejezése. Innen a hatalma. Annak működik a varázsige, aki szövetséget kötött a szellemi erőkkel. „Ez az a pont, ahol az okkult vagy mágikus módszerek veszélyessé válnak: nem az energiák, hanem az együttműködés miatt” – figyelmeztet Verlinde, megjegyezve, hogy a keresztény hagyomány óva int az ilyen létezőkkel való szövetségkötéstől.

Búcsú az okkultizmustól

Verlinde ebben az időszakban naponta járt szentmisére és imádkozta a rózsafüzért. Egy alkalommal, amikor egy belső hangot hallva elbizonytalanodott, a közösség megnyugtatta, hogy gyógyító angyal áll mellette. Egy szentmise alkalmával azonban – mondja – úrfelmutatáskor ugyanaz a belső hang káromolni kezdte a szentségben jelenlévő Krisztust. Abban a pillanatban rádöbbent, hogy félrevezették. Mise után elmondta az esetet a miséző papnak, aki – exorcista lévén – nem volt meglepve. „A korábbi napi szentmisék során rejtőztek a szellemek, de a tekintély, ami ebben a papban nyugodott, megnyilatkozásra kényszerítette őket” – fogalmaz Verlinde.

Két év okkultizmus után Krisztus hatalmával, a Szentlélek erejével és a keresztény közösség segítségével Verlinde megszabadult a béklyóktól. Sok imádságtól kísérve Jézus keresztjének tövébe tette a gyógyító hatalmat. Tévelygései ellenére Indiából való hazatérése óta érlelődött lelkében a papi hivatásra való hívás. Tíz év filozófiai és teológiai tanulmányai után 1983-ban pappá szentelték, majd 1991-ben örökfogadalmat tett a Szent József Családja monasztikus közösségben, amelynek ma elöljárója.

Részletek: Kategória: Okkultizmus

A HÉT LÁNG Szövetség alapszabályának 144. pontja kimondja: „A HÉT LÁNG elutasítja az okkultizmus minden formáját, és mindenkit óv attól, hogy az okkultizmus határterületeinek ingoványos talajára merészkedjék." Az okkultizmus határterületein olyan irányzatokat értünk, mint az egészségügyi jóga, írisz-diagnózis, akupunktúra, akupresszúra, reform-étrend és számos hasonló - ideértve sok mindent, amit „természetgyógyászat" néven szokás emlegetni.
Sokan megbotránkozva kérdik: „Miért?" Miért nem fogadhatók el ezek a számunkra újszerű, nem a klasszikus európai kultúrába tartozó, de föltáratlan lehetőségeket kínáló módszerek? Mi ellenkezik ezekben a kereszténységgel, ha egyszer világnézetünket nem támadják? Miért ne volna szabad keresnünk a racionális nyugati tudományon túlmutató eljárásokat? Talán Isten nem helyezett több lehetőséget a természetbe, mint amennyit eddig fölfedeztünk? Vajon minden rossz ezekben az irányzatokban?

Hogy a legutolsó kérdésre válaszoljunk először: nem, nem minden rossz ezekben az irányzatokban. De... Egy példa segíteni fog.
Egy fiatalasszony csontkovácshoz fordul gerincproblémáival. Ez, ugye, afféle népi gyógymester, aki ügyes mozdulattal helyrerakja a csontokat, ízületeket. Vizsgálat közben az asszony hátratekint: mit ügyeskedik mögötte a nép egyszerű gyermeke? És azt látja, hogy a csontkovács ingázik. Nem veleszületett természetes ügyességgel diagnosztizál, hanem ellenőrizhetetlen sugárzásokkal, talán szellemi erőkkel, talán ártalmas szellemi erőkkel...
Csontkovács? Természetgyógyász. A szó mai, zavaros értelmében, amely magában foglalja az ismeretlen, titokzatos erők igénybevételét. Márpedig ezt nevezzük okkultizmusnak. Ezt tiltja a Szentírás egyértelműen, "varázslás" néven. Nem minden rossz a természetgyógyászatban és társult irányzataiban. Valaki azt mondta: a természetgyógyászatnak csak tíz százaléka rossz, de ez a tíz százalék a lényeg. Ha valakivel olyan ételt akarnak megetetni, amely kilencven százalékban kiváló tápanyagokból, tíz százalékban pedig halálos méregből áll, vajon elfogadja-e?
„Most egy kicsit kiviszem a testéből" – mondja a természetgyógyász a mit sem sejtő páciensnek, és az váratlanul máris elváltozott tudatállapotban találja magát. Ez nem természetes gyógymód, ez ellenőrizhetetlen szellemi erők igénybevétele! Azt, hogy „fűben, fában az orvosság", a racionális orvostudomány is tudja. Azért vonja ki fűből-fából az orvosságot. De ellenőrizhetően, racionálisan, kísérleti kontrollnak alávetve teszi! A kereszténynek nincs mit idegenkednie a racionalitástól. A ráció, a következtető értelem a Teremtő ajándéka. Amit el kell utasítanunk, az a racionalizmus, amely értelmünk korlátai közé akarja begyömöszölni a teljes létezést. Ezt nem fogadhatjuk el. A létezés mélyén szent titok van, amely meghaladja értelmünket. De ugyanúgy nem fogadhatjuk el az irracionalizmust sem. Ameddig az emberi értelem határai terjednek, jogunk és kötelességünk használni azt. A modern technika igazolja, hogy a természet engedelmeskedik a rációnak. A számítógép, amelyen írok, sok millió vezetőegység racionális rendszerben működő hálózatát jelenti, amelyek gombnyomásra követik akaratomat. Az ember uralkodik a természeten, mint Isten képmása, mint egyetlen racionális lény az anyagi univerzumban.
A racionális természettudomány a keresztény kultúra ölén született. Nem Kína adta a világnak, nem India, nem a mitológia. Európa egyetemein, a középkornak ezeken az akkor újszerű intézményein alakult ki az a racionális gondolkodásmód, amely a kísérleti kutatást fölfedezte. Szellemi háttere a bibliai teremtéshit: az a meggyőződés, hogy a teljes valóság a határtalan Bölcsesség műve. Logosz, értelem van benne, mert az örök Logosz, a teremtő Ige műve. A teremtés logikus, a Logosz vetülete. Ezért lehetséges, hogy amennyiben a kísérlet nyelvén értelmes kérdést intézünk a természethez, értelmes választ kapjunk. A kísérleti tudomány sajátosan keresztény képződmény,a mítoszok lerombolásának, a Teremtőbe vetett hitnek gyümölcse. Az új irracionalizmus és új mitológia, amelyet a New Age kíván bevezetni, nem támogatja, hanem rombolja az istenhitet. Isten maga az Értelem. A modern, racionális orvostudomány olyan ajándék, amelyet Isten az értelem használata révén adott az embernek.
De a természetgyógyászat működik! - hangzik az érvelés. - Nem merő humbug!
Nos, ez valóban igaz, a természetgyógyászat olykor működik. Nem minden esetben, mert sarlatánok, csalók, elhibázott diagnózisok és kezelések mindenütt vannak. De előfordulnak esetek, amikor a természetgyógyász segíteni tud ott, ahol a racionális orvostudomány tehetetlennek bizonyult. Nem döntő érv ez a természetgyógyászat jogosultsága mellett?
Határozott nem a válaszunk. Két példa fogja megvilágítani a dolgot. Az egyiket Corrie ten Boom beszéli el valahol. Egy kislány súlyosan megbetegedett. Valakitől kapott egy talizmánt, amelyet a nyakában kellett viselnie, és nem volt szabad kinyitnia. A lány meggyógyult. Mikor egy lelkész rájött, hogy a kislány talizmánt visel a nyakában, elkérte, és a hozzá fűzött fenyegetések ellenére fölnyitotta. A szelencében összehajtogatott papír volt ezzel a szöveggel: "Parancsolom neked, sátán, hogy tartsd egészségben ezt a testet, amíg a lelket a pokolra viheted." A lelkész elégette a papírt,mire a lány visszaesett betegségébe, de később a hívők imájára teljesen kigyógyult.
A másik példát Emilien Tardif atya beszéli el. Egy szerzetes elöljáró(!) mesélte, hogy tud egy formulát, amellyel a vérzést el lehet állítani. Tardif kérte, hogy mondja el, de az illető vonakodott, mert a formula „nagyon titkos". Unszolásra mégis elárulta. Francia versike volt, ezzel a szöveggel: „Judás, Judás, Judás, fogd meg ezt a vérzést, ahogy Jézust megfogtad". „Miért nem Jézushoz imádkozol inkább?" – kérdezte Tardif megdöbbenve. „Úgy nem működik!" – felelte a másik.
A gyógyító eljárás mindkét esetben működött, de mindkettő fekete mágia volt.
A természet erejével gyógyítani: tudomány. A Szentlélek erejével gyógyítani: karizma. Titkos erőkkel gyógyítani: fekete mágia. Mert fehér mágia nincs. Aki ellenőrizetlen szellemi befolyások előtt nyitja meg magát, szükségképpen megnyitja magát a gonosz hatalmak előtt, amelyek mindenütt résen állnak, hogy mihelyt lehet, behatoljanak és uralmuk alá vonják az embert.
Csakhogy – hangzik az újabb ellenérv – a természetgyógyászatban is sok minden lehet, ami teljesen racionális, legföljebb egyelőre nincs kellően megvilágítva a tudomány oldaláról! Igen. Lehet. De meg kell értenünk a szellemi kontextus fogalmát. Az eszmék nem elszigeteltek, hanem összefüggenek. A démoni erők nem egy különálló gyógymódon keresztül működnek, hanem az egész eszme-rendszeren keresztül. Jelenleg a természetgyógyászat minden eljárása az okkultizmus szellemi kontextusában áll, ezért szellemileg súlyosan veszélyes. Elvileg lehetséges, hogy valamelyik természetgyógyászati eljárás (pl. az akupunktúra) a későbbiekben kiszabadul az okkult szellemi kontextusból, racionális kísérleti igazolást nyer, és elfoglalja helyét az orvostudományban. Ez történt az újkorban a kémiával, amely a középkorban egyértelműen okkult kontextusba tartozott (alkimia). A kísérleti tapasztalat segített elkülöníteni a valódi tudást a"bölcsek kövének" mágikus ábrándjától. Hasonló folyamat játszódott le, amikor a modern csillagászat elszakadt az asztrológiától. Történhet ilyesmi az akupunktúrával is. De még nem történt meg. A kísérleti orvostudománynak eddig nem sikerült kimutatnia, hogy biológiai összefüggés áll fönn az akupunktúrás pontok tűvel való izgatása és a szervezet beteg helyeinek gyógyulása között. Tudjuk,hogy a régi kínai gyógyászat asztrológiai összefüggésbe helyezte az eljárást. Azt is hallani is, hogy Afrikában az akupunktúra nem eredményes. Ezt nem tudjuk orvosilag magyarázni, játszi könnyedséggel magyarázható viszont, ha az akupunktúra szellemi kontextusára gondolunk: a fekete afrikaiak ezerféle mágiát űznek ugyan, de asztrológiával nem foglalkoznak. Hiányzik náluk a szellemi alap.
Ami valóban racionális a természetgyógyászatban, előbb-utóbb ki fog kerülni az okkult összefüggésből, és tudományos igazolást nyer. De ennek a folyamatnak laboratóriumi állatkísérleteken kell kezdődnie. Nem előzhetjük meg az orvostudomány fejlődését, és nem alkalmazhatunk gyógyító eljárásokat pusztán az "ősi bölcsesség" alapján, ami valójában mitológia, féltudomány és áltudomány. Ha így cselekszünk, az okkultizmus szellemi kontextusában maradunk, és ez démoni hatalmak támadását vonhatja maga után.
A test gyógyulása nem a legfőbb cél. A keresztény életszemléletben a lelki-szellemi egészség, az Istennel való élő kapcsolat áll az első helyen: ezt veszélyeztetni akkor is bűn, ha testi állapotunkon könnyít. A krisztusi hit szerint a démonok személyes, gonosz, ártó szellemi valóságok, amelyekkel kapcsolatot keresni utálatos Isten előtt. Minden mágia ilyen kapcsolat, és az egész természetgyógyászat a mágia szellemi összefüggésében áll.
Ha betegek vagyunk, kettőt kell tennünk. Észerű mértékben használnunk kell az orvostudomány által igazolt gyógyító eljárásokat, továbbá imádkoznunk kell. Az imában Jézussal kerülünk kapcsolatba,a kiből erő árad, és mindenkit meggyógyít. Ha gyógyulásunk pontos idejét nem is tudjuk, a hívő számára a betegség csak átmeneti állapot. Bennünket eszkatologikus gyógyulás vár, a föltámadt test Lélektől sugárzó épsége.

Forrás: hagiosz.net

Ezoteria keresztény szemmel

Homeopátia keresztény szemmel

Az indiai gurutól Jézus papságáig

Miért nem fogadjuk el a természetgyógyászatot?

Menü