Az Eszter kurzust követő napokban is érlelte és értette velem a Szentlélek az ott elmondottakat.

Megértettem, miért és hogyan volt Jézus Krisztus tökéletes közbenjáró és hogyan válhatunk az Ő példáját követve jó közbenjárókká.

Jézus Krisztus, aki bűntelen, kész beállni a bűn sötétségébe, hogy magára vegye a mi bűneink keresztjét és irgalmas imában tud felkiáltani az Atyához az Őt bántókért: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek!”.

Megértettem arra kell kérjem Istent tanítson meg jézusi módon imádkozni, „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek!” – hogy irgalommal és ne ítélkezéssel viszonyuljak azokhoz, akik bántanak.

Eszter példáján megértettem a szívemben is, hogy a tisztalelkű ember imáját hallgatta meg az Isten és azt, hogy az ószövetségi próféták állhatatosságával, kitartásával kell könyörögni az Úrhoz, ahogy Mózes is tette: megszólította az Urat, magasztalta a jóságát, az irgalamasságát, emlékeztette Istent a népével kötött szövetségre, és szent makacsságával addig nem hagyta nyugton az Urat, addig könyörgött Hozzá, míg meghallgatásra nem talált az imája, amíg Isten a népével kötött szövetségét megtartotta és nem szakította meg.

Nem így tettem én mindig. Mikor már hosszantartó volt valamilyen szándékért mondott imám, ami még nem talált meghallgatásra, ha nem is hagytam, de elerőtelenedett az ima, bizalmatlanná lettem Isten felé, végül reménytelenné válltam.

Megerősödött bennem az a vágy, hogy Isten elé helyezzem a bűneimet, kéréseimet, kérdéseimet a Szentmise áldozat felajánlásában és az, hogy az őrangyalomhoz imádkozzam és az ő óvó segítségét is igénybe vegyem, mert Ő szüntelenül imádkozik értem és vigyáz rám.

Ezelőtt már régen elfelejtettem hozzá imádkozni az esti imámban is, most újból megszólítom.

S. Kati

Mi az ami a legjobban megfogott az Eszter kurzuson?

Tudatosult bennem, hogy igen Isten minket szabadságra teremómtett és hogy mennyire visszaélek az általa felkínált szabadsággal. Ezért sokszor bánom ezt a nagy szabadosságot, és kérem, hogy adja vissza a szabadságomat es hozza el a szívembe a reményt és bocsássa meg az én visszaélésemet.

Nagyon megfogott, hogy igenis nem értek egyet a bűnnel, de nem ítélkezem a bűnös ember fölött, azonosulok az ő bűnével, megpróbálom átélni amiben az illető ember benne van, a szívemben hordozom, és így állok Isten elé közbenjárni és bocsánatot kérni. Elfogadom a tényt, átölelem és szeretem a bűnös embet, meg akarom érteni, nem csak akkor ha esetleg olyan bűnöket követ el amiket én már számtalanszor elkövettem, mert akkor egyértelmű, hogy megértem, de ha sokkal súlyosabb bűnökben van, akkor sem ítélkezem fölötte.

Megérintett nagyon, hogy Jézus a tökéletes közbenjáró, és ki tudtam mondani „Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekednek”, és ki tudtam mondani hittel: „Atyám legyen meg a Te akaratod”.

Nagyon megfogott az Eszter imája, az ahogy imádkozott az Úrhoz, hogy kitartó kell legyek az imában, soha nem adom fel még akkor is ha úgy érzem, hogy csalódtam Istenben. És az, hogy életem területén mindentől szabad kell legyek, ha valamitől még nem vagyok szabad, azért dícsérjem Istent, és legyek  hűséges Isten iránt.

Megvilágosodott benem, hogy igenis Isten erősebb mint a mi problémáink.

A keresztem az én bűneimnek a súlya és ezért zúgolódás nélkül szeretettel veszem fel minden nap és így akarom Jézust követni.

Nem kételkedem Isten igazságában, és elismerem, hogy egyedűl csak Isten segíthet és hittel és bizalommal és Isten szemszögével nézem a dolgokat amikor közbenjárok a megváltásra szoruló bűnösért.

Sz. M

Hosszabb ideje a közbenjárás módjára próbáltam odafigyelni és tenni is, de nem volt lehetőségem tanítás formájában részleteiben hallani róla.

Most ez az alkalom, az Eszter (közbenjárás) kurzus több mindent adott, ezek közül egyik segített abban, hogy meglássam és még tudatosabban odafigyeljek arra, hogy Isten nem hiába mutat meg nehézségeket-szenvedéseket, hanem azért, hogy járjak közben értük.

Ezt eddig is tettem  valamilyen formában, de most megerősödtem abban, hogy továbbra is tennem kell, ne adjam fel, sőt,  még intenzívebben járjak közben.

Tisztázódott még jobban az is bennem, hogy elsősorban szeretnem kell azt a személyt, egyesülni abban a helyzetben vele, és nem elítélni, lázadni, vádolni a személyt a helyzetért, és így közbenjárni.

Mélyen érintett az a tény, hogy a közbenjáró öröksége és jutalma MAGA ISTEN. Ebben  a tudatban kell járjunk és szolgáljunk, és ez legyen legfőbb örömünk.

A szentmise alatt, ami a kurzuson volt, egy elhívást kaptam, elpecsételt az Úr, hogy kora hajnalban találkozzam vele a hétköznapokban. Ezt az elhívást igyekszem megtartani, amíg érzek indítást erre ilyen formában.

DICSŐSÉG  ÉS HÁLA MINDENÉRT ISTENNEK!

G. Izabella

Amikor először meghallottam, hogy Eszter-közbenjárás kurzusra kerül sor hamarosan, már akkor nagy vágy volt a szívemben, hogy részt vegyek rajta. A tanítások során felismertem, hogy a közbenjárásnak egy hasonló formáját már eddig is alkalmaztam, most viszont a kurzus néhány dologra jobban ráirányította a figyelmemet.

Felismertem, hogy a világban jelenlevő bűnök és zavaró események láttán-hallatán nem elmenekülni kell egy kellemesebb „gondolatvilágba”, nem szabad ezeket szándékosan figyelmen kívűl hagynom, hanem el kell fogadni őket tényként, és tenni kell azért, hogy azok megszűnjenek – ha gyakorlatban nem tudok semmit tenni, akkor imádkozni kell ezekért a helyzetekért.

Megtanultam azt is, hogy a közbenjárást addig kell folytatni amíg bizonyosságot nem kapunk a szívünkbe Istentől. Nem szabad abbahagyni, vagy végleg feladni azért, mert rövid időn belül nem történt semmi. Az is lehet, hogy amit kérünk, nem Isten szándéka szerint való, és ha nem kapjuk meg, nem szabad Isten ellen fordulnunk, vagy haragudjunk Rá, el kell fogadnunk, hogy ez az Ő terve.

Az angyalokról szóló tanítás volt rám nagy hatással. Mindig is tudtam, hogy az angyalok léteznek, vannak őrangyalok is, de most egészen új módon világosodott meg előttem az angyalok szerepe. Nagyon örültem, amikor megtudtam hogy szüntelenül vigyáz ránk a mellénk rendelt angyal, imáinkat az égbe viszi, testünk-lelkünk épségét óvja, és harcol értünk a kísértések idején az ellenseéggel szemben - azóta rendszeresen kérem az őrangyalom segítségét minden helyzetben.

Amikor a tulajdonképpeni közbenjáró imával töltöttünk el egy órát, úgy éreztem, hogy amikor Istennel vagyok, megszűnik az idő, és az az egy óra szinte csak néhány percnek tűnt. Érdekes módon azóta jobban vágyom az Istennel való személyes kapcsolatra is, hogy csak Vele kettesben töltsem az időt.

A film is ráébresztett arra, hogy az imának hatalmas ereje van, főleg a közösségben végzett imának. Arra is ráébresztett, hogy nem csak mindig másokkal történnek csodák, ezek az én életemben is megjelenhetnek, ha Isten azt úgy látja jónak, illetve én is megtapasztalhatom az ima hatalmas erejét, ha elég kitartó vagyok, és elmegyek a végsőkig, amíg bizonyosságot nem nyerek.

Nagyon hálás vagyok Istennek, hogy ott lehettem!

P. Ágnes